A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

FÜGGELÉK. Volt-e a Balaton vidékén a felső plioczén vagy az alsó diluviális korszakban bazalterupczió ? 1 A Tihanyi félsziget Szarkádi partoldalának a bazalttufájában felfedezett s fen­tebb felsorolt fossziliáim alapján — azt hiszem — sikerült bebizonyítanom, hogy a bazalterupczió, legalább a Tihanyi félszigeten, még a pontusi korszakban vette kez­detét. A zsidi Unio Wetzleri-s homokpadban lelt bazaltkavicsok alapján meg arra kellett következtetnem, hogy a bazalterupczió, legalább Zsiden, az Unio Wetzleris réteg lerakódása előtt véget is ért és nézetem szerint csakis a bazalterupcziókat túlélő posztvulkanikus szénsavas források és kovasavas fortyogok tevékenysége folytató­dott a felső plioczén vagy esetleg még az alsó diluviális korszakban is, minthogy Peremartonnái, a Somlódombon, KORMOS TIVADAR szelvényének 2 a tanúsága szerint ismeretes olyan édesvízi mészkő, a mely az Unio Wetzleri-s homokréteg fedőjében van és minthogy másfelől a Pula közelében lelt kis fortyogós börcz kovás mész­kövére, a mely a már fentebb említett bazaltrögöcske zárványokat tartalmazza, reá­támaszkodik a diluviális lösz. Azt az állításomat, hogy a Balatonvidék bazalterupcziói a pontusi korszakban vették kezdetöket, LÓCZY LAJOS is magáévá tette, a mint azt e munka 158. 1. 1. sz. jegyzete tanúsítja. Míg azonban én csak a posztvulkanikus szénsavas forrásokról meg a kovasavas fortyogókról merem állítani, az imént említett település alapján, hogy a középső és a felső plioczén vagy az alsó diluviális korszakban is működ­tek, addig LÓCZY LAJOS, mint idézett jegyzetéből is kitűnik, magáról a bazalterup­czióról is azt sejti, hogy annak a felső határa a felső plioczénbe vagy az alsó diluviumba nyúlik fel. Ez a sejtelem bennem is régóta ébren van, ámde azok az érvek és megfigye­lések, a melyek bennem ezt a sejtelmet ébren tartották, noha többféle irányúak, mint azok, a melyeket LÓCZY LAJOS hoz fel, véleményem szerint nem elegendők annak megállapítására, hogy a bazalterupczió felső határát a felső plioczénbe vagy az alsó diluviumba tegyük. 1 Ezt a függeléket 1908. évi november hó második felében írtam mintegy feleletül főképpen a 17. lap 3. sz. szerkesztői jegyzetre. 2 PROF. DR. IMRE LÖRENTHEY : Beiträge zur Fauna und stratigr. Lage der pannonischen Schichten in der Umgebung des Balatonsees. Budapest, 1906. Separatabdruck aus dem Werke: Resultate der Wissenschaftl. Erforschung des Balatonsees. I. Bd. I. T. Pal. Anh. pag. 7. 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom