A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

162 A balatonvidéki bazaltok. gekkel egykorú. Ilyen a fentebb elősorolt kövületek alapján a nagyvázsonyi kút csillámos márgája Dreissensia-kkal s konvex Vivipara-kkal. Majd mésztufa (mocsárrétegekkel) kerül túlsúlyra Emmericia canaliculata-voX s részben diluvialis jellegű faunával s végül általában véve, (mert helyenkint a kiédesedés hamarabb ment végbe) édesvízi mészkő, helyenkint pedig (Tihany, Pulaibörcz, Papkeszi, Kis-Somló) kovás mészkő és kvarczit következik, a mely már a diluviális mésztufával (pl. a kisczellivel) lehet egykorú és a melylyel a vulkáni tevékenységnek posztvulkáni hatása is elhal. Ezzel az édesvízi meszes faciessel, a melynek részletesebb ismertetését más munkámban adom, nagy megegyezést mutatnak a mödlingi és a moosbrunni édesvízi meszek, Szlavónia paludinás rétegei, továbbá a Sicilien s a velők egykorba állított Rhőne-vidéki rétegek és a mi különösen érdekes, az auvergnei vulkáni terület édesvízi meszei is, vagyis olyan rétegcomplexus, a melyben a Mastodon arvernensis és M. Borsoni is megvan még, de már az Elephas meridionalis, a Cervns, a Bos elatus, sőt az Equus Stenonis és a Trogontherimn is mgejelenik már.