A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A balatonvidéki bazaltok. 147 Az egész falat alulról felfelé haladó, de legyezőszerűen szerteágazó szénsavas mészerek hálózzák be, kisebb-nagyobb homokos mészkonkrécziókat is alkotva benne. Erre a rétegzetlen, rögökből álló hamutufára mintegy 4 méter vastag homokrétegkomlpexus települ, a melybe alul vékonyabb, feljebb vastagabb bazalttufaréteg iktatódik be s így ez a túlnyomóan homokos rétegkomplexus a következő rétegekre különül: A kövületes bazalttufatömbökre mintegy 90 czentiméter vastag, világosszürke homok, erre alig 3—4 czentiméter vastag, helyenkint lencsésen kiékelődő bazalttufa, majd 20 czentiméter vastag verhenyes homok jön, a melyre a harmadik mintegy 35 czentiméter vastag meszes s szépen rétegzett bazalttufapad települ; és erre mintegy 35 czentiméter vastag, meszes, konkrécziós homok, majd mintegy 2 méter vastag homokkőszerű padok következnek, melyek felfelé márgásakká lesznek. „A bazalttufa alsóbb rétegei közötti vékony homokkő lemezekben, írja nekem LÓCZY L., rossz állapotban levő falevél fossziliák vannak. A közbeékelődő mészlapokon pedig kiszáradási hasadások (63. ábra) és lefolyott meszes iszap (64. ábra) megkeményedve mintegy fosszilis állapotban látható. Ezek a jelenségek bizonyítják, hogy a felső réteges bazalttufa és édesvízi mész szárazföldön terült el." Részemről válószínűbbnek tartom, hogy a felső, szépen rétegezett bazalttufa is még az erősen kiédesedett pontusi tó elsekélyesedett vizébe hullt, azt azonban, hogy a legfelső kovás mészpala képződése elején már a Tihanyi félsziget legnagyobb része szárazföld volt, én is bizonyosra veszem. A szakadás felső peremét vékony lapokra elváló (fehérlő) kovás mészpala tetőzi (60. ábra), melyben fűfélék maradványai és lombos fák levéllenyomatai vannak. Az alsó bazalttufa tömbjeiből, (a 62. ábrán esőernyővel jelölt helyen) a következő fossziliákat határoztam meg: 64. ábra. Lefolyás közben ránczokba verődött meszes iszap fosszilis állapotban; a tihanyi Szarkádoldal mésztufa feküjéből. Congeria Balatonica PARTSCH, fiatal péld. „ dactylus BRUS. 5 p. 10*