A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
148 A balaton vidéki bazaltok. Dreissensia cfr. Dobrei BRUS. „ serbica BRUS. 1 p. „ auricularis F UCHS var. simplex F UCHS egy páros teknőjű embryonalis példány. Unió Halavátsi BRUS. 3 p. Limnocardium decorum F UCHS sp. 5 p. Helix ( Tacheocampylaea) Doderleini BRUS.? 1 p. Limnaea minima H ALAVÁTS 1 p. Planorbis sp. töredék. Melanopsis decollata STOL. 90 p. ,, oxyacantha BRUS. 2 p. és sok töredék. „ gr adata F UCHS 16 p. Pyrgula incisa F UCHS var. Pannonica LÖRENT. 86 p. Micromelania laevis F UCHS sp. 80 p. „ Schwabenani F UCHS 7 p. „ Radmanesti F UCHS sp. 7 p. Bithynia? margaritula F UCHS 160 p. Neritina (Clithon) Radmanesti F UCHS 2 p. A Congeria Balatonica-t egy fiatal példány teljesen ép baloldali teknője képviseli, a teknő mindenben megfelel LÖRENTHEY dr.: A balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunája I. tábla 2. ábrájának, csakhogy majdnem kétszer akkora. A példányt különben LÖRENTHEY dr. úrnak, a balatonmelléki pannóniai fauna kiváló ismerőjének is megmutattam s abban ő is nyomban a Congeria Balatonica típusos példányára ismert. A Congeria dactylns-fajnak példányai olyan töredékek, mint a minőt BRUSINA Iconographia XX. tábla, 9 — 11 rajza mutat. Az Unió Halavátsi két példánya töredék, de a harmadikon csak az alsó, hátsó perem egy része van letördelve. A Helix Doderleini bazalthamu kőmagváról a héj legnagyobb része lepattogzott, ezért vettem fel kérdőjellel. A Planorbis (valamint egy Lyrcaea sp. és Valvata sp.-re valló) töredék közelebbi meghatározást nem enged. A többi fajból teljesen ép s kifejlődött példányaim vannak. Különösen szépek a Melonopsis decollaták és a mikrofauna fajainak héjai, a melyeken kopásnak nyoma sincs; a Melanopsis decollata sok példánya közül számosnak a héján még az a hullámzatos díszítés is igen jól látszik, a melyet BRUSINA: Gragja za neogensku maiak, faunu etc. czimű műve VI. tábla, 25—26 ábráin jelez. A kövületeknek ez a szép megtartási állapota teljesen kizárja azt a feltevést, hogy ezek másodlagosan bemosott példányok. Az a körülmény meg, hogy a kövületek a kékesszürke hamuba vannak betemetve s a héjak belsejét is finom vulkáni hamu tölti ki, nem engedi meg annak a feltevését, hogy ezek a kövületek a bazalttufa fekvőjét alkotó mélyebb homokrétegekből felragadott zárványok, mert akkor legalább a héjak védett belső részeiben kellene homokos vagy agyagos kitöltő anyagnak lennie. A hamutufában már kézi nagyító segítségével muszkovit-pikkelyek s kvarczhomokszemek ismerhetők fel s mikroszkóp alatt a kőzet vulkáni hamu és viziüledék: homok s iszap-keverékének bizonyult, a melyben apró lapillik s homokos mészkonkrécziók is megfigyelhetők. „A tihanyi Nyársashegy és az Akasztódomb közti lejárónál, ítja nekem LÓCZY L., a bazalttufában is vannak kövületek. Minden valószínűség szerint a Szarkádi omlás falán tőled felfedezett hamutufás kövületes réteg azonos az előbbivel."'
