A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

146 A balaton vidéki bazaltok. most is csúszásban levő tömegek alkotják, melyek az 1885 húsvét keddjén történt nagy hegyomláskor a Szarkádoldalról leszakadtak, fákkal s cserjékkel sűrűn beültetett agyag és homokos agyag rétegek alkotják, a melyekben egy helyen, mintegy 135 méter magasságban igen sok, de rossz megtartású kövület gyűjthető. Közülök a következők voltak meghatározhatók: Congeria Balatonica PARTSCH. Dreissensia auricularis FUCHS var. simplex FUCHS sp. 63. ábra. Kiszáradási hasadékok, fosszilisak, a tihanyi Szarkádoldal szakadásának édesvizi mészkövében, a) Egy réteglap képe felülről, b) Ugyanaz oldalról. Limnocardium cfr. apertum MÜNSTER sp., töredékek. Micromelania Radmanesti FUCHS sp. Bithynia ? margaritula FUCHS sp. Valvata sp. A partoldal középső részét, 140—160 méter közt, a legfelső partrészlet leszakadt anyaga: főleg bazalttufa és kovás mészpala takarja. A partoldal legfelső részlete, 160—170 méter magassági közben, a következő felépítést mutatja. Az omlásból mintegy 2 méter vastag kövületes bazalttufatömbökből álló fal emelkedik ki meredeken. Benne sok s igen nagy verhenyes, csillámos homokkődarab helyezkedik el, mint felragadott zárvány, konglomerátumszerű elrendezkedésben.