A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
139 A balaton vidéki bazaltok. BÖCKH JÁNOS írja, (i. m. 107. 1.) vagy „szétfoszlott lávaár darabjai, melyeket a homok betemetett", mint LÓCZY LAJOS közli, természetesen nem hozhatók fel többé érvül a bazalterupczió levantei korúsága mellett. Mert, ha S TÄCHE és BÖCKH J. véleménye áll meg, akkor ebből az következik, hogy a bazalttakarónak széthullása már a szóbanforgó felső homok lerakódása idejében folyamatban volt, a mi természetesen csak úgy lehetséges, ha a bazalterupczió már a LÖRENTHEY dr.-tól levantei korúnak vett homok lerakódása előtt ment végbe, ha pedig LÓCZY LAJOS nézete a helyes, a lávaárnak kellett előbb szétfoszlania, hogy „a szétfoszló lávaár darabjait" a homok betemethesse. 1 Mindabból, a mit a korra vonatkozólag elmondottunk, az világlik ki, hogy a Balaton-melléki bazalterupczió kezdetét nemcsak hogy a levantei korszakba nem lehet tenni, hanem míg a pannóniai emelet Unió IVetzteri-s szintjénél is régibb rétegekhez viszonyítva kell a Balaton-felvidék bazalterupcziójának a korát, illetőleg ezen erupczió k e z de tét megszabni. A bazalttufában lelt zárványok alapján az többé kétséget sem szenvedhet, hogy a bazaltos erupczió a szarmata korszak után vette kezdetét. A szigligeti halmok bazalttufájának mészkőzárványaiban, a Meleghegy északkeleti részén, BÖCKH JÁNOS 2 Cerithium pictum-ot, a Soponya kőfejtőjében HOFMANN KÁROLY 3 Turritella turris-t és Cardium obsoletum-ot lelt, én ugyanott Cerithium, Ostrea és Pecten sp. töredékeken kívül Mactra podolica EICHW., és Cardium obsoletum EcHW.-ot gyűjtöttem, a melyek e mészkőzárványok szarmata korát kétségtelenné teszik. Es nem hiányoznak ezek a szarmata mészkőzárványok a erupcziós terület más helyein sem, így pl. bőven leltem ilyeneket a Véndegi-halmok bazalttufáiban is. Olyan homokos, márgás zárványok, a melyek petrografiai karakterüket tekintve — csakis a pontusi korszak szedimentumaiból kerülhettek az erupczió alkalmával a bazalttufába, a Balaton-felvidék bazalttufáiban széltében s nagyon bőségesen lelhetők veder, egész vaggonnagyságú darabokban, ámde kövület ezekből a zárványokból eddigelé nem volt ismeretes. 1906. év nyarán LÓCZY LAJOS velem is közölte LACZKÓ DEZSŐ azon értesítését hogy a sümegi (sarvalyhegyi) bazaltbányában bazalttal váltakozó kövületes pontusi rétegeket lelt. Nyomban felkerestem e helyet én is. A bazalttakaró felületi részében levő hatalmas homokkőlencsében én is rátaláltam a kövületes rétegre (lásd a 15. ábrát a 38. oldalon). A bazalt e hatalmas homokkőlencsébe alulról zeg-zűgosan belehatolt, a mint az az idézett képen is látható, s helyenkint viszont a homok süppedt be tömlőszerüen a még híg bazaltlávába. A bazalt és a homok érintkezésén a homokkő kausztikus pörkölődést mutat. Mindebből kétségtelen, hogy itt hatalmas méretű homokkőzárványnyal van dolgunk. S minthogy ez a zárvány kövületeket is tartalmaz, a bazalterupczió kora szempontjából igen nagyjelentőségű. A kövületek legnagyobb része azonban annyira deformálódott, hogy csak megközelítően lehet őket meghatározni. A legtömegesebben fordulnak elő tüskésMelanopsisok, a melyek legnagyobb része a M. Sturira, kisebb része a M. oxyacanthava emlékeztet ; a sima Melanopsis decollata STOL-fajra emlékeztetők ritkábbak. Nagyon sok Neritina sp.-t is gyűjtöttem, de közelebbi meghatározást ezek sem engednek, mint1 A bazaltot tartalmazó, homokból származó őzagancs fosszilis állapota inkább a harmadkori, mint diluvialis kor mellett szól, de a lelet mindenesetre szárazföldi képződésre vall. LÓCZY. 2 I. m. II. Rész. 103 1. 3 A déli Bakony bazaltkőzetei. 472. 1.
