A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
140 A balaton vidéki bazaltok. hogy csak kőmagvak. Két Unió és egy nagy Planorbis sp. héjain kívül, leltem néhány (5 db.) Congeria példányt is, a melyeket külsejük után a C. Balatonica PARTSCH-al tartottam összehasonlítandónak, minthogy a búb belső oldalán a C. Balatonica-va jellemző, hurokszerű bisszusz-kimetszést észleltem. Tekintettel e kövületekhöz fűzhető fontos következtetésekre, megkértem LÖRENTHEY IMRE dr. urat, a balatonmelléki pannóniai fauna szakavatott kutatóját, hasonlítsa össze e példányokat gazdag pannóniai gyűjteményének Congeria-fajaival. Erre ő a következőket volt szíves velem közölni: „a Congeria ind. sp. lehet fiatal Congeria Balatonica, lehet továbbá a külalakból Ítélve az én Congeria Smidti-fajomnak tarajnélküli példánya. Congeria Neumayri-nak elől nagyon meredek, hátul pedig túl széles". Ha a Congeria Balatonica fiatal példányaival állunk szemben, a zárvány a balatonica szinthez tartozik, ha a Congeria Smidti-ve 1, minthogy azt LÖRENTHEY dr. Kővágóörsről SZONTAGH dr. gyűjtéséből oly homokkődarbokból írja le, a melyeket a C. ungula caprae és C. balatonica szint közé, de már a balatonica szinthez vesz, ez ismét csak a balatonica szinthez tartozó rétegekre vall. Valószínű tehát, hogy a Cong. Balatonica-s szinthez tartozó zárványokkal állunk szemben, de minthogy bizonytalan a kövületek meghatározása, bizonytalan a szűkebb korra vont következtetés is; csak az kétségtelen, hogy itt a bazalt a pontusi korszak régibb szedimentumaiból is tartalmaz már kövületekkel jellemzett czafatokat. A pontusi szedimentumok igen tetemes vastagságú rétegkomplexust alkotnak a Balaton-vidéken. Azt, hogy e hatalmas rétegösszlet főzöm ében bazaltanyag sehol sincs, már BÖCKH JÁNOS megfigyelte, a ki főleg ezen megfigyelésére támaszkodva, mondta ki, hogy „a Déli-Bakony bazaltja fiatalabb, mint a congeriás agyag és homok főzöme " Ezt az állítását nem is vonta eddigelé egyetlen kutató sem kétségbe. BÖCKH JÁNOS és HOFMANN KÁROLY azonban azt is igyekeztek kimutatni, hogy a bazalttufa és a bazalt a pontusi korszakban képződött. Ezen állítás mellett két főérvét hoztak fel. Az első érv ZEPHAROVICH-nak az a megfigyelése, hogy a Tihanyi félsziget keleti partoldalában a bazalttufát, a mely Cong. triangularisAavtalmú homokon fekszik, közvetetlenül édesvízi kvarcz és kovás mészkő fedi, „a melynek legmélyebb, vékony-palás fekvetei a congeria-emeletre jellemző puhánymaradványokat tartalmaznak." Ezen érv ellen azonban felhozható, hogy ZEPHAROVICH ezt a palás, igen finom szemcséjű, csaknem tömött világosszürke mészkövet, a melyben HOERNES M. szerint, Melanopsis Bonéi, Melanopsis buccinoidea és egy Planorbis sp. van tömegesen, nem szálban, hanem csak tömbökben lelte a kolostor közelében. Ezeket a kÖviiletes édesvízi képződéseket három helyen is felleltem a félszigeten s arra a meggyődésre jutottam, hogy ZEPHAROVICH állítása mind a két irányban megállja a helyét. A vízemelő szélkeréktől a kolostorhoz felvezető út felső peremén, a Nyársashegy és az Akasztódomb közti nyeregháton, LÓCZY LAJOS-Sal együtt leltünk olyan palás, finom szemcséjű édesvízi meszes üledéket, a mely tele van Dreisscnsia, tüskés és sima Melanopsis, Neritina sp. etc. héjaival, illetőleg lenyomataival. Ez alól az édesvízi, erősen meszes, homokos márga alól, mely tenyérnyi vastag lapokban, dülő helyzetben fekszik, olyan bazalttufás homokot szedtünk, a mely tele van meszes anyagtól összeczementezett homokos mészlapocskákkal. E mészlapocskás homokban temérdek fossziliát találtam, u. m. Dreissensia serbica BRUS. Melanopsis Entzi BRUS.
