A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
138 A balaton vidéki bazaltok. BÖCKH JÁNOS meggyőző érvelése egyszer s mindenkorra megdöntötte S TÄCHE véleményét s az újabb kutatók közt „a legfelső bazalttartalmú homok lerakódás" lett az ütköző pont. HALAVÁTS ezt a felső homokot is pontusi korúnak mondja, de jegyzetben közli, hogy LÓCZY L. inkább eolikus eredetű plioczén vagy ódiluvialis korúnak tekinti. LŐRENTHEY, a ki Fonyódon három, illetőleg négy szintet különböztet meg, ezt a felső homokot két szintre választja: az alsót, azon az alapon, hogy benne a Vivipara Fuchsi-nak egy remek példányát lelte és hogy az „az Unió Wetzleri példány is, melyet BÖCKH JÁNOS miniszteri tanácsos úr gyűjtött Fonyódon . . . csakis a felső bazaltbombás homok alsó részéből származhatik, az Unió Wetzleri-s szintbe sorolta, a felsőt pedig „kétségtelen levantei korú-"nak mondja, úgy hiszem, azon az alapon (ő maga ugyanis e kétségtelen levantei-korúság okát közvetetlenül nem adja meg, noha művének több helyén ismétli meg ezt a kijelentését), „hogy a fonyódi bazaltbombás homok a pannóniai emelet legfelső (t. i. Unió Wetzler i-s) szintje fölött van, itt is (t. i. Fonyódon), mint Zsiden a bazalt". Már fentebb kimutattam, hogy Zsiden nem fedi a bazalt az Unió Wetzleri-s réteget, hanem kavics alakjában, tehát másodlagosan, van bent az Unió Wetzleri-s fluviatilis rétegzésű homoklencsében. Hasonlóról győződtem meg Fonyódon is. LöRENTHEY-t, úgy hiszem, az a tévedése vezette hibás következtetéséhez, hogy a fonyódi felső homok másodlagos helyen fekvő bazaltgömbjeit bazaltbombáknak nézte. LŐRENTHEY valószínűleg úgy képzelte, hogy e „bombák" az Unió Wetzleri-s rétegekre kezdtek hullani s hullásuk a levanteinek mondott homok lerakódása közben is tartott! Mert, ha tényleg bazaltbombák hevernének a homokban s ily módon vagyis elsődlegesen kerültek volna oda — kétségtelenül nagy súlya volna az érvelésnek. Ámde már S TÄCHE is „Basaltgerölle"-kről szól, BÖCKH JÁNOS is „bazalthömpölyök"-ről és „bazaltgömbök"-ről ír s meggyőzően fejti ki, hogy ezek a hegy gerinczéről gurultak ide s úgy keverődtek bele a homokba, LÓCZY LAJOS pedig egyenesen kijelenti, 1 hogy LŐRENTHEY bazaltbombái „nem bombák, hanem lávafolyások, melyek egyenetlen ősi térszínen szétfolyva szerteszakadoztak„A fonyódi hegy meredek falán, írja nekem LÓCZY L., a lösz alatt laza homok fekszik, mely a pontusipannóniai réteges fluviatilis rétegzésű homokba mélyedő régi árkokat és térszínű egyenetlenségeket tölt ki. A Béla telep gyaloglejárójánál fent ez a diszkordans telepedésű, 2 m. vastagságú aprószemcsés homok tartalmazza a bazaltdarabokat, melyek nem bombák, de nem is eróziós gömbök, hanem szétfoszló lávaár darabjai, melyeket a homok betemetett'" Hogy nem bazaltbombák hevernek a fonyódi felső homokban, ezt úgy látszik, maga LŐRENTHEY is beismeri, mert munkája német fordításában — a 208. lapon 2 — „Basaltknauer"-ek szerepelnek már! Vagyis helyesbítette LÓCZY észrevétele alapján a praemissát — a helytelen konklúziót ellenben munkája német szövegében is meghagyta! Pedig ha nem bazaltbombák hevernek a fonyódi felső homokban, mint a hogy vulkanológus nem is nézheti azokat bombáknak, hanem a hegygerinczéről legurult és a felső homokba belekeverődött bazalthömpölyök és bazaltgömbök, mint 1 LŐRENTHEY balatonmelléki munkájának 185. 1. 1. sz. szerkesztői jegyzetében. 2 A német szöveg 33. lapján ugyan „Basaltbomben" szerepel, kétségtelenül feledékenységből ki nem igazítva, mert már előbb a 26. lapon a helyesbített „Basaltknauern" olvasható.
