A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
137 A balaton vidéki bazaltok. ságú bazaltkavicsokat is leltem. A kisebbek egészen, a nagyobb, laposabb kavicsok az éleiken le vannak gömbölyödve. Ezek a bazaltkavicsok benn fekszenek magában az Unió Wetzleri-s lencsében s felületükre a verhenyes, csillámos homokon kívül az Unió Wetzleri számos héjtöredéke is reá van tapadva. E bazaltkavicsokból csiszolatot is készítettem, a kőzet mikroszkóp alatt teljesen azonos az Öreg-Lázhegy bazanitoidjával. HALAVÁTS GYULA azt írja, 1 hogy az Unió Wetzleri-s tartalmú rétegek ott keletkeztek, ahol a nyugaton és északon lefolyó kontinentális emelkedés következtében a pontusi tó szárazzá vált részein képződött folyók vize a pontusi tóba ömlött s ennek illetve partszéli öbleinek a vizét kiédesítette. Ez a felfogás ráillik a zsidi Unió Wetzleri-s fluviatilis homoklencsére is. Ha pedig ezek a bazanitoid kavicsok az Unió Wetzleri-s fluviatilis eredetű homoklencsével egyidejűleg rakódtak le, kétségtelen, hogy a mikor az Unió Wetzleri-s homoklencse lerakódása végbement, az Öreg-Lázhegy bazanitoid takarójának már léteznie kellett, vagyis, hogy az Öreg-Lázhegy bazanitoid erupcziójának az ideje a levantei időszaknál okvetetlenül idősebb, akár levanteinek vesszük már ezt a homoklencsét NEUMAYR és PAUL értelmében, akár még felső pannóniai korszakéinak HALAVÁTS és LÖRENTHEY taglalásának megfelelően. Abban különben, hogy a bazalterupczió kezdetét nem lehet a levantei korszakba tenni, egyetért velem a szerkesztő is, mert hiszen a 156. 1. 1. jegyzetben magáévá teszi már azt a nézetemet, hogy a bazalterupczió a Congeria Balatonica korában kezdődött. LÖRENTHEY ugyan még „Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához" czímű munkájának elején — mint a fentebb idézett sorokból is kitetszik — azt írja, hogy Felsőzsiden „lehet egyedül teljes biztonsággal megállapítani a bazaltkitörések biztos levantei korát", de minthogy műve későbbi részeiben, különösen a befejező sorokban (i. m. 184. old.) „a bazaltok vagy legalább ezek első erupczióinak levantei kora" mellett második érvül a fonyódi Fonyódhegyre is hivatkozik, „a hol — mint írja — a bazaltbombás homok reátelepszik az Unió Wetzleri-s homokra, tehát a felső-pannónrai emelet legmagasabb szintjére", próba alá kell vetnünk a második érv erejét is. A fonyódhegyi feltárás annyival is érdekesebb, mert itt ütközik össze a balatonmelléki bazalterupczió korára vonatkozólag az a három ellentétes nézet, a melyet egyfelől S TÄCHE , másfelől BÖCKH JÁNOS és végül LÖRENTHEY fejtett ki. S TÄCHE a Vivipara Sadleri-s vagyis a Congeria Balatonica-s és C. triangnlaris-os homokrétegekről azt mondta, hogy azokban bazalthömpölyök vannak s ezen az alapon a Balaton-mellék bazaltjainak a főtömegét idősebbnek tartotta a Vivipara Sadleri-s rétegeknél. BÖCKH JÁNOS azonban kimutatta, hogy a vaspálya mellett feltárt meredek fal alján látható bazaltgömbök nem a congériás rétegekből valók, hanem a hegygerinczéről gurultak le. „A Fonyódihegynek — írja BÖCKH JÁNOS — a vasút mellett feltárt meredek falában csakis a legeslegfelsőbb homokrétegben mutatkoznak bazaltrögök belekeverődve... s részemről — írja tovább — azt hinném, hogy az ... a legfelső, bazalttartalmú lerakódás egyáltalában nem tartozik a congéria-emelet lerakódásaihoz . . . hanem még fiatalabb, mint az ott mutatkozó bazalt" (I. m. IL R. 107—108. 1.). 1 HALAVÁTS GY. : A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája 72 1.
