A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
87 állapította meg, s e szerint a nehezebben oldható ásványalkatrészek kezdik meg a diffundálást a kihűlési felület felé. Ez más szóval annyit jelent, hogy a törzsmagmából bázikus vagy fem-es kőzet válik le először, ezt kevésbbé bázikus kőzettagok követik s a sort végül savanyú vagy sal os kőzet zárja be. BRÖGGER, a differencziálódás egyik leglelkesebb bajnoka, a Monzoni területén s a krisztiániai petrográfiai provincziákban, GEIKIE az angol szigeteken a palaeovulkanikus, BÖCKH H. Selmeczbánya környékén a neovulkánikus kőzeteken mutatta ki ezt a sorrendet, másokat nem is említve. R OSENBUSCH ásványkiválási sorrendje értelmében egy-egy kőzet leválása után visszamaradt magma 57-ban gazdagabb, mint a levált kőzet. Mindezt szem előtt tartva, a Balatonvidék bazanitos magmájának differencziálódási folyamatát a következőképen gondolom el. A bazanitos (törzs) magmából háromízben gyors egymásutánban a következő kőzettípusok váltak le: 1-45, == 53*3 1-47, s = 54'9 1-43, s = 52*6 1*47, s = 54*0 1*36, s = 51*3 R62, s = 56"8 Az első erupczió-cziklus alkalmával a bazanitos (törzs) magmából előbb a bazanitoid kőzettípus bázikusabb varietása (Tátika alja, szigligeti tipus) s nyomban utána a bazanitoid kevésbbé bázikus varietása: a Tótihegy varietása vált le, mint a mely az előbbivel szemben magmamaradékot képviselt. A második erupczió-cziklus alkalmával limburgitoidok ömlöttek ki, még pedig először a bázikusabb rombos piroxénes (Rekettyés) limburgitoid s utána a kevésbbé bázikus biotitos-amhbólos limburgitoid (Mencshely). Ez megfelel Lagorio ásványkiválási sorrendjének, a mely szerint előbb válik ki a rombos piroxén s azután az amfiból s a biotit. A harmadik erupczió-cziklus szolgáltatta a nagyon bázikus 1 imburgito t (Tihany) s a legkevésbbé bázikus földpátos bazaltot (Tátika-várkúp). A magmatikus elkülönülés ezen menetét a leírt bazaltos kőzettípusok korviszonya is igazolja. III. A Balatonvidék bazaltos kőzettípusainak viszonylagos kora és szerepe a bazaltos hegyek felépítésében. Eddigi vizsgálataim alapján a legtömegesebben fellépő első két kőzettípus között, vagyis a magnetites-ilmenites bazanitoid és az ilmenites-magnetites földpátos bazalt között sikerült egész határozottan a viszonylagos korkülönbséget megállapítanom. E két kőzettípus viszonylagos korkülönbségének meghatározásához a kulcsot a Tátika-csoportban találtam meg. A Tátika két részből van összetéve. A hegy alja nagykiterjedésű bazaltplató s erre illeszkedik a várrommal koronázott kúpalakú hegycsúcs. Különösen jól látni a \ 1. Tátika alja . . a l 2. Tótihegy . . . a = S 1. Rekettyés ... ci = l 2. Mencshely . . a = \ 1. Tihany .... a = ( 2. Tátika-Várkúp . a =
