A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A halatonvidéki bazaltok. 88 hegy ilyetén felépítését a Szebikehegy ormáról, avagy, miként a 32. ábra mutatja, a Hidegkút major felől, de sőt már Sümeg felől is A nagykiterjedésű alsó bazaltplató magnetites-ilmenites bazanitoid s szakasztott mása a szigligeti telér vagy a Fonyódihegy tömött erupcziós kőzetének. A hegycsúcs vagyis a Várkúp kőzete tipusos ilmenites-magnetites földpátos bazalt. A sárgásbarna üvegbázisnak nyoma sincs benne s a nefelinitoidos-részletek is teljesen hiányzanak. A nagy ilmenittáblák és ilmcnitfoszlányok, a bőséges földpáttartalom is azt bizonyítja, hogy a Várkúp kőzete földpátos bazalt. Hogy az alsó bazanitoid plató s a felső hegycsúcs földpátos bazaltja más-más ömlésből keletkezett, nyilvánvalóan bizonyítják a fentebb közölt vegyielemzések s a vegyelemzésekhez fűzött következtetések. Elegendő lesz talán e helyen csak az acziditási koefficiensben mutatkozó nagy különbségre reáutalni: az alsó bazanitoid a-ja=l'45, a felső földpátos bazalté 1 '62. 32. ábra. A Tátika nyugatról, a Hidegkút major felől. He nemcsak az eltérő ásványtársaság és a vegyiösszetétel bizonyítja, hogy a Tátika alsó bazanitoid platója és a Várkúp földpátos bazaltja más-más ömlésből keletkezett, hanem a települési körülmények is. Az alsó bazanitoidplató peremén oszlopos elválás észlelhető. Ezek az oszlopok általában véve függőlegesen állnak. Minthogy pedig az oszlopok, tudvalevőleg, merőlegesen helyezkednek el a kihűlési felületre, ezek a függőleges oszlopok a vízszintes bazanitoidplató felső határát jelzik, a melyre később ráömlött a csúcskúpot alkotó fiatalabb földpátos bazalt. Teljesen ugyanezt az elhelyezkedést figyeltem meg a bazanitoid és a bazalt között a Szebikehegyen és a Sarvalyon is: a hegy alsó platójának a kőzete ott is bazanitoid, a csúcskúpé meg földpátos bazalt. Az erupezió tehát egy ultrabázikus kőzet felé hajló tömeges ömlést szolgáltatott előbb s erre egy kevésbbé bázikus ömlés következett, vagyis annak az erupezió-sorrendnek, a melyet, például BRÖGGER a Monzoni területen és a krisztiániai petrográfiai provincziában, GEIKIE az angol szigeteken s BÖCKH H. dr. a selmeczi erupcziós kőzeteknél mutatott ki, a bazaltos kőzetcsaládon belül itt is beigazolva látjuk. A bazanitoid és a limburgitoid kőzettípus között a Bondorón sikerült viszonylagos körkülönbséget állapítani meg.
