A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
86 B ECKE mint fő vegyi különbséget az Andesek erupcziós kőzeteinek nagyobb Si és Al atóm-számát és a nagyobb c tartalmat mutatta ki a Cseh középhegység kőzeteivel szemben (i. m. 277. 1.). Ez a különbség határozottan kiderül a bazaltos kőzetekre is a számított középértékekből s kitűnik egyben, hogy a Balatonvidék bazaltos kőzetei e tekintetben is középhelyet foglalnak el a Cseh középhegység és az Andesek bazaltos kőzetei között. Si Al c Cseh középhegység . . . 40-1 16-6 24 Balatonvidék ... 45-5 18-7 3-3 Andesek .... . 49-8 19-2 4'7 Középhely illeti meg a Balatonvidék bazaltos kőzeteit a könnyű és nehéz fémek viszonyában is. Alf-Mg A Na Ti A Fe A Ca A K Cseh középhegység . . 35"9 24'9 Balatonvidék ...... 34"6 20'2 Andesek 33-3 16'8 A Balatonvidék bazaltos magmáját a Cseh középhegység és az Andesek bazaltos magmájával szemben, a mint az a következő táblázatból is kitetszik: Na a Mg Cseh középhegység . . 6-6 2"2 12*7 Balatonvidék .... 7-4 3-1 8-5 Andesek .... 5-2 2"6 8'8 a nagy nátriumtartalom, a magas «-érték és a kisebb magnéziumtartalom jellemzi. II. A differencziáczió menete. Azokat a különbségeket, a melyek egy-egy petrográfiai provinczia vagy a vérrokonság szálaival összefűzött kőzetatyafiság erupcziós kőzetei között észlelhetők, igen sok petrográfus a törzsmagma differencziálódására, elkülönülésére vezeti vissza. A törszmagma összetételére csak a különböző kőzettípusok vegyi összetételéből kapcsolatban a tömegviszonynyal, vonhatunk némi következtetést. B ECKE a Cseh középhegység és az Andesek törzsmagmájáról azt mondja, hogy a vizsgálatok tanúsága szerint e két petrográfiai provinczia kőzetatyafisága olyan törzsmagmából származhatott, a mely a bazaltok összetételéhez közelebb állt mint a fonolitokéhoz. A Balatonvidéken az andezitek, a melyek az Andesekben s a Cseh középhegységben oly nagy szerepet játszanak, LÓCZY szerint is csak „másodlagos jelenségekben" mutatkoznak, igen valószínű tehát, hogy a Balaton bazaltos kőzettípusainak a törzsmagmája még közelebb állt a bazaltok összetételéhez. SORÉT kísérletei beigazolták, hogy a magmában a VAN'T' HoFF-féle ozmotikus nyomás törvényének megfelelően az oldott részek a kihűlési felület felé vándorolnak. A tapasztalat arra is reámutatott, hogy ez a magmatikus elkülönítés parallel halad a kristályosodással, az ásványkiválással, a melynek sorrendjét R OSENBUSCH és LAGORIO
