A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A halatonvidéki bazaltok. 78 LOEWENSIN-LESSING szerint átszámítva: mol. prop. Si0 2. . =0 813. .8-1 Al,Ö, . = 0-146 j Fe., O. . = 0-046 ) ' ' FeO . . = 0'084 J MgO. . = 0491 4-3 CuO. . = 0 155] Naf) . — 0 081 K.,0 . . = 0 015 5-3 00 Ebből az empirikus formula: 53 RO 1'9 R 20 3 8'1 SiO 2 és az aeiditási koeffiiciens: a =147. Az aeiditási koefficiens a Tóti hegy (1 "47), a Tátika alja (T45) és a Rekettyés (1 '43) kőzetével hozza rokoni kapcsolatba ezt a kőzetvarietást. Az empirikus formula a Rekettyés kőzetéhez hozza igen közel: Mencshely . 5*3 RO 19 R-O' 8T SiO 2 Rekettyés . 5'6 „ R9 „ 8T csakis nátronban és káliban gazdagabb valamivel a Rekettyés kőzete. Az Osann-féle f. molekulacsoportban csaknem teljesen megegyezik ez a két kőzetvarietás Mencshely. . / = 14'8 Rekettyés . . / = 14'9 Az F.-ben foglalt fémes elemek aránya is hasonló Mencshely . Fe : Ca : Mg =3-0:24:4"5 Rekettyés . „ „ „ = 2'5 : 2'3 : 5'2 a magnézium túlsúlya azonban, nem olyan erős, mint a Rekettyés rombos piroxénes kőzetében. A MICHEL—LÉVY—BiiöGGER-féle grafikon is igen szembetűnően juttatja kifejezésre a két kőzet vegyi rokonságát úgy egymás iránt, mint a Tótihegy bazanitoid-varietása irányában. (V. ö. a 27. és a 28. meg a 24. ábrát). IV. Limburgit. Az előbbi kőzettípustól vegyi okok alapján választottam cl ezt a negyedik kőzettípust, a mely egészben véve szintén a bazanitoidhoz áll igen közel s attól megint csak erősen megcsökkent földpát tartalmával válik el, ásványalkatrészei a kiválás sorrendjében : pikotit, magnetit, olivin, augit és alárendelten földpát. A pikotit itt is csak az olivinben fordul elő zárványként aránylag nagy négyzetalakú metszetekben. A magnetit szintén az olivinben lép fel, a legtömegesebben zárványként, szép négyzetalakú metszetekben és szemcsékben. Az olivin a legnagyobb kőzetalkotórész, idiomorf-kristályegyénekben lép fel sokhelyt magmatikusan korrodálva. A repedések mentén szerpentinesedés jelzi az olivin elbontódását.
