A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
79 Az augit igen nagy mennyiségben vesz részt a kőzet alkotásában. Két generáczióban lép fel. A porfirosan elhintett nagy egyének gyakran csillagos elhelyezkedésben, a mikrolitekben fellépők a bázisra szorítkoznak vagy „augit-szemek"-ben halmozódnak össze. A földpát az alapra szorítkozik mikrolitek alakjában, pásztánként kissé nagyobb számban látni, de egészben igen ritka alkatrész. Itt-ott rombusos metszetű nátronmikroklin is észlelhető. Az alap főleg augit s földpátmikrolitekből áll, a melyekhez nefelinitoidos mezosztázis járul. Ehhez a típushoz tartozik a Tihanyi félsziget Dióshegyén felfedezett, kis bazaltos takaró. Minthogy hazánkra nézve új kőzettípusról van itt szó, TOMASOWSKY LAJOS főiskolai adjunktus úr, kérésemre, a kőzetet a következő eredménynyel elemezte : ' /o SiO, . . . . =44-71 TiO, .... — 0.92 Al,Ó 3 . . . . =21-05 Fe,0. A . ... = 6-54 FeO . ... = 5-74 MgO . ... = 469 CaO . . . . = 10-50 Na,0 . . . . = 2-24 ICO . . . . = 1-19 Izzítási veszteség: 2-25 összesen : 99'83 A kőzetrokonság megállapítása végett az elemzést LOEWINSON—LESSING módszere szerint átszámítva mol. prop. SiO., . . = 0-771 . . 7-7 Al.,0, . =0-214) Fe, 0, . = 0-042 j FeO . . = 0-08; CaO. . = 0-1.94) 3-0 MgO. . --= 0 121) K.,0 . . — 0-013) Na, O . = 0-037 A LOEWINSON—LESSING-féle empirikus formula : 3*5 RO 2*6 R,0 3 7"7 SiO, s ebből az aciditási koefficiens =a=L36 Az aciditási koefficiens alapján ez a kőzet az ultrabazikus vagy hipobazitos (monoszilikátos) magmák közé tartozik, minthogy a <( 1 '4. Ezen a főcsoporton belül, az R.,0 : RO-hoz való viszonya alapján, a limburgithoz tartozik ez a kőzet, minthogy ez az arány a limburgitoknál átlag 1 : 5"6 s a Diós kőzeténél 1 : 6, míg a fajrokon közeteknél ez az arány 1 : 4 vagy még kisebb (nefelinbasit, leucitbasit, monchiquit) vagy 1 : 9 illetőleg még nagyobb (1 : 12) urtit, illetőleg melilitbazalt. Alimburgitos kőzetmagmákra, LOEWINSON—LESSING szerint, az R.,0: RO arányán kívül több-kevesebb tímföldtartalom mellett, főleg a CaO túlsúlya a jellemző (i. m. 242. 1.), míg a hozzá legközelebb álló nefelinbasitban a nátron, a leucitbasitban a káli van viszonylagos túlsúlyban. 2"6
