A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
58 A halatonvidéki bazaltok. 58 Ezen plagioklászokon kívül még élesen körül nem határolt oblongumos vagy rombusalakú földpátmetszetek is előfordulnak, a melyeken az ikerrovátkoltságnak semmi nyoma sem észlelhető. Nagyon jellemző ezen elmosódott konturú földpátokra, hog}' a széleikbe a sárgásbarna üvegbázis ilmenit-tűi is belenyúlnak. Kis kiterjedésűk, rossz körülhatárolásuk, hullámos kioltódásuk miatt közelebbi meghatározásuk nem volt lehetséges, noha a bisszektrixre merőleges metszetek is előfordulnak. A kiválási sorrend arra vall, hogy e rombusos földpátok az ikerrovátkolt plagioklászoknál később kivált, savanyúbb földpátok. Ilyen rombusos földpátot az irodalomban gyakran találunk fölemlítve. BONNEY a szanidinhez való hasonlóságot emelte ki, MIÉRS nátronortoklásznak tartotta, BRÖGGER, MÜGGE nátronmikroklinnak határozták. HYLAND f. S. 1 a Kilimandsáró 22. ábra. Kvarczrög augit-mikrolit-koszorúval a Sátormái kőzetéből. 1 : 90. bazanitjából 10 szabad kristályt vizsgálhatott meg s a oP lapon mért ferde kioltódás alapján megállapította, hogy BRÖGGER felfogásának megfelelően „nátron mikroklin"-nel van dolgunk. A színtelen kőzetalkotó ásványok között az említett földpátféleségeken kívül egy színtelen, optikailag anizotrop, mezosztázis anyag is előfordul, a mely sósavval kezelve zselatinál s fukszinnal festve, élesebben különül el. Ezt az allotriomorf mezosztázis anyagot, tekintettel az említett reakczióra, nefelinitoidnak kell tekintenem, úgy hogy ezen az alapon e kőzettípust egyrészt a Tliürringiai erdő és a Rhön bazanitoidjával lehet párhuzamba állítani, a melyeket BÜCKING 2 írt le, 1 HYLAND I. S.: Über die Gesteine des Kilimandscharo und dessen Umgebung. TSCHERMAK'S Min. petr. Mittheil. 1888. X. 250—259. 2 BÜCKING H. : Basaltische Gesteine vom Thüringer Walde etc. Jahrb. d. k. Preuss. geol. Landesanstalt zu Berlin f. d. Jahr 1880. 149. 1.
