A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
A halatonvidéki bazaltok. 265 másrészt rokonságot mutatnak Stájerország hasonló kőzeteivel is, a melyeket S IGMUND ALAJOS 1 ismertetett meg igen behatóan. HOFMANN KÁROLY i. m. 512. lapján azt írja, hogy e vidék bazaltjai „plagioklász-tartalmuk mellett valamennyi tökéletesebben üvegtelenített példányban nefelint állandóan meglehetős bőséges mennyiségben tartalmaznak", sőt pl. a szigligeti telér kőzetében egyenesen nefelin-kristályok töredékéről tesz ő említést. A leírás és a könyvhöz mellékelt ábrának az eredeti csiszolatokkal való pontos összehasonlításából arról győződtem meg, hogy HOFMANN KÁROLY aránylag igen vastag csiszolataiban, a hol az apró földpátléczek több rétegben kerültek egymás fölé, a „bőséges nefelines részlet" a legtöbb esetben apró földpátkristályok halmaza, a melyet a mikroszkóp a V OIGT és H OCHGESANG műintézetéből kikerült, felette vékony csiszolatban alkatrészeire bont fel. HOFMANN KÁROLY nefelines kristály töredékei pedig csakis azok a rombusos földpátok lehettek, a melyek ikkerrovátkoltságot nem mutatnak s oblongumos metszetükben szétváló tengelykeresztjükkel csakugyan nagyon hasonlítanak a nefelinnek a főtengelylyel parallel metszeteihez. HOFMANN KÁROLY fentebb idézett szavai alapján, azon az alapon t. i., hogy e vidék bazaltjai a plagioklász mellett nefelint is bőségesen tartalmaznak, az i. h. azt írja, hogy a DéfgBakony bazaltjai „áthidaló helyzetet foglalnak el Z IRKEL nefelinbazaltjai felé". Sőt eredeti csiszolatai közül a Kabhegy (329 és 13., illetőleg 346. sz. HOFMANN KÁROLY csiszolatgyűjteményében), a Nagy-Somló, az Agártető, az 01áh-(vagy 01ag-)hegy és a Tikhegy kőzete, a saját kezeírásával egyenesen bazanitnak van determinálva. Ez a b a z a n i t-jelzés, úgylátszik, elkerülte S IGMUND A.-nak, a figyelmét, a ki SZONTÁGH TAMÁS szívességéből szintén átnézhette néhai HOFMANN KÁROLY eredeti csiszolatait, mert csak azt említi, 2 hogy H OFMANN K ÁROLY e kőzeteket átmeneti tagokul tekintette ZIRKEL bazaltjai felé, de különben ő is arra az eredményre jut „aus.den überaus klaren und anschaulichen Darstellungen K. HOFMANN'S und nach Durchsicht einer Anzahl von Dünnschliffen": „dass die überwiegende Mehrzahl der Basaltgesteine des südlichen Bakony . . . der Familie der B a s a n i t e angehört und den Gesteinen, die heute als Nefelinbasanite bezeichnet werden, entspricht". 3 Látnivaló tehát, hogy e vidék kőzeteinek túlnyomó nagy többségét S IGMUND is nefelint tartalmazónak konstatálta; minthogy én nefelinkristályt töredékekben sem találtam, megelemeztettem e kőzetcsoportnak egvik típusos képviselőjét, a Tátika bazális kőzetét, hogy megállapíthassam: vájjon ef? a kőzettípus vegyi összetételét tekintve, megfelel-e a nefelin-kiválás azon feltételeinek, a melyeket LOEWINSON— LESSING 1 vezetett le és hogy egyúttal a rombusos földpát értelmezéséhez is biztosabb támpontot kapjak. 1 SIGMUND A.: Die Basalte der Steiermark; TSCHERMAK'S Mineral, u. Petr. Mittheil. Bd. XV pag. 5 L, Bd. XVI. pag. 337, Bd. XVIII. pag. 526 es Bd. XVIII. pag. 377. 2 I. m. XVIII. k. 403. 1. 3 I. m. XVIII. k. 405. 1. 4 LOEWJNSON— LESSING F : Studien über die Eruptivgesteine; Compte-rendu de la VII. session du Congiös geologique International. (Russie 1897) A. Petersbourg, 1899. 404. 1.
