A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

42 A balaton vidéki bazaltok. omolva. Különösen hatalmas omlás látható a Vártető északnyugati alján kibukkanó forrás felett. A bazalttufában nagy márgadarabok tűnnek szembe, a melyek az áttört pontusi agyagból valók. A tufában egy kis vízmosás árkában hüvelykujjnyi amfibólokat gyűjtöttem. A bazalttufát itt is szénsavas víz járta át. 17. ábra. A boglári halomcsoport a Balatonról. 31. Tihany. A Balaton mellékének kétségtelenül a Tihanyi félsziget a legérdekesebb része. Északról, illetőleg északnyugatról messze belenyúlik ez a keskeny, hegyes földdarab a nagy víz síkjába csúcsával Szántódnak szökve. A víz tükre 105 méter magas a tenger szintje felett s a partfal meredeken emelkedik fel mintegy 60—80 méterrel magasabbra, még egyszer oly magasra kiugró hegycsúcsokkal koronázva. E hegypárkány egész gyűrűt formál s minthogy a félszigetet északnyugat felé, Aszófő felől is, lapos, a tó szintjénél csak 5 m. rel magasabb és keskeny, alig 2 kilométer széles, földnyak erősíti a hegyes zalai parthoz: hegyes szigetként emelkedik ki Tihany a víz síkjából, mint valami csendes ünnepi kép. A partjait szegélyező párkányhegység legmagasabb csúcsa a forráskvarczittal koronázott Csúcshegy, a melynek a gerincze észak felé a Kis- és a Nagy-Nyeregben s az Apáti hegyekben folytatódik. Az Apáti hegyektől mély nyereg választja el a félsziget északi sarkán emelkedő Dióst és Jegenyét. A félsziget legimpozánsabb partrészlete a Balatonfüred felé néző keleti part, a réteges bazalttufába mélyedő Remete-lakásokkal s a kettős tornyú apátsági templommal, itt emelkedik ki a Dalavárdomb, a Doboshegy vagy az Ekhódomb a templomtól északra, a honnét jó kilátás nyílik (18. ábra) a félsziget déli részére és a Nyársashegy közvetetlenül a templom mellett, tőle délre. Tovább dél felé az Akasztódomb szökik ki a tóba s mögötte a Külső- és a BelsőHármashegy, a Cserhegy, az Aranyház (lásd az 55. ábrát a 124. oldalon) a Kerekhegy és a Szalacska szabályos kovás forrásmész kúpjai helyezkednek el a félsziget déli részén; végül még tovább délnyugaton az Alsó- és Felső-Szarkád és a Hosszúhát