A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
26 A balaton vidéki bazaltok. délnyugaton a Hegymagos felőli pillércsoport és az Apáti hegy oszlopcsoportja, a melyben 25—30 m. magas oszlopok is vannak. Egyébiránt a hegy oldalain másutt is, köröskörül, előbukkannak a bazaltoszlopok függőleges állásukkal jelezve, hogy az egykori láva vízszintesen terült el lepény módjára a bazalttufán. Az átlag 22—23 m. magas oszlopok alsó része kevésbbé, a felső erősebben elbontott sötétszürke, apró szemcsés, itt-ott hólyagos anamezitszerű bazalt. Az oszlopok fejein vízszintesen poliédrikus lapokra válik szét ez a kőzet s a szélső oszlopok fejeiről az oszlopok lábához hullanak le a lapok, a már említett „törött követ" illetőleg kisebb-nagyobb kőtengereket alkotva és táplálva. 1 Különösen szépen látni ezt a folya4. ábra A Szentgyörgyhegy északnyugati oldalának kelet felőli bazaltoszlopai. matot a hegy délnyugati oldalán, Hegymagos felett. A beljebb eső oszlopok poliédrikusan széthulló rétegfejeiből tetemes, legalább 15 méter vastag poliédrikus, bazaltos lepel képződik a hegy tetőpárkányán körös-körül. Ez a poliédrikus lapokra széthulló bazalt kokkolitos szerkezetű: világosan pettyezett, ezért nevezte BEUDANT basalte maculénak, de csakis a mállás előrehaladottabb foka különbözteti meg az oszlopok bazaltjától, valamint az, hogy jobban előtérbe lép a hólyagos kifejlődés a hólyagüregekben zeolitos kéreggel. Az oszloposán s a felső szintben poliédrikusan is elvált, együtt 40 - 50 méter vastag bazalttömeg egységes lávatakarót alkot, a mely a kokkolitos szerkezet tanúsága szerint „schlieres" magmából keletkezett. Ezt a bazalttakarót csak négy helyen szakítja meg a tetőkúpra is felvezető völgyelés. A Tapolcza felőli északi, a Raposka felőli északnyugati és a Kisapáti felőli keleti völgyelés igen szűk, de a déli kőkapu magában a bazalttakaróban tága1 Ilyenek leomlott csúszás útján lerogyott oszlopokból is keletkeznek. — LÓCZY.
