A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

27 A balaton vidéki bazaltok. sabb medenczévé szélesedik ki. E déli medenczécske talaját bazalt és bazalttufa nyirok alkotja, a melyben szőlő díszlik. 1902-ben a medencze nyugati peremén kutat próbáltak ásni s mintegy 6 méter mélyre jutottak le. Fent m. e. 1 '4 vastagságban főleg bazalt és bazalttufa murvájából keletkezett televény van kisebb-nagyobb bazaltdarabokkal, azután homok következik vékony meszes homokpaddal, ennek a fekvőjét azonban, sajnos, nem látni. A pontusi korszak homoklerakódásai a Balaton mellékén sehol sem érnek 300 méternél nagyobb abszolút magasságra s itt ez a homok 336 méter magasságban van a bazaltos anyagtól környezve. E patkóalakú kis medencze északkeleti szögletében ez a homok bazaltos termény közé van ékelve s itt a kausztikus kontakt hatás félreismerhetetlen jeleit mutatja: a homok megpörkölődött s kővé keményedett. Ezen tapasztalás alapján ezt a magasan fekvő homoktömeget a bazaltlávától felemelt pontusi homoklencsének kell tartanunk. Hasonló homok, illetve homokos-agyaglencse van a Somlóhegyen és a Sarvalyon is. A Szentgyörgyhegytetejét kalapforma kúp alkotja, a mely délen, az imént említett kis medencze felett 336 métertől 415 méter abszolút magasságra emelkedik. Ez a m. e. 80 méter viszonylagos vastagságú tetőkúp a déli kis medencze felé néző oldalán, rn. e. 60 5. ábra. A «Kőzsákok»: a Szentgyörgyhegy bazaltoszlopai az északméter vastagságban, jól ré- keletről felvezető ösvény felett, tegzett, sárgás és kékesszürke bazaltufából áll, a melyen csak m. e. 20 méter vastag a többé-kevésbbé salakos, kis és nagy bombákkal teli bazalttakaró. A bazalttufa alul erősen összeálló s általában befelé, észak és északnyugat felé dől lent 35° alatt s feljebb még meredekebben. A bazalttufa mind nyugat, mind kelet felé követhető s délre hajló sarló alakban terül el. Ezt a magasan fekvő bazalttufát az északról és északnyugatról felvezető szűk völgyelésekben is megtaláltam széthulló rögökben s ezen az alapon azt vélem, hogy e felsőbb bazalttufa, a mely 336—380 méter magassági közben helyezkedik el, összefüggő gyűrűt alkotott a Szentgyörgyhegy alsó, 290—330 méter magassági közben