A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
21 A balaton vidéki bazaltok. 10. Halomdomb—Kopácsihegy. A Bonczostető—Feketehegy nyugat felé meredek oldallal ereszkedik le egy keskeny völgyelésbe, melynek a nyugati oldalán Szentbékálla és Monostorapáti közt észak-déli irányú lapos földhát terül el, melyet Szentbékálla felől egy kis völgyelés két, é.-d. irányú, gerinczhátra választ el. Ez a két gerinczhát, észak felé egyesülve, a Kopácsihegyben 306 m.-re emelkedik. Ez a dombhát Szentbékálla község déli szélén magános kis börczczel, a ^Halomdomb"-bal kezdődik. A dombocskának nyugati és keleti meg északkeleti oldala kőfejtővel van megbontva és feltárva. Az északkeleti oldalán 27° alatt délnek dűlő bazalttufa- és breccsiarétegek láthatók, melyeknek legtöbb padja annyira összeálló, hogy építőkőnek is alkalmas. A réteges bazalttörmelékre rétegzetlen, össze-vissza repedezett bazalttörmelék következik s ez építi fel a dombocska déli oldalát és tetejét. Különösen ez a rétegzetlen vulkáni törmelék tele van az erupczió alkalmával felragadott üledékes kőzetdarabokkal: grödeni homokkővel, pontusi homokos márgarögökkel és apróbb, salakos bazaltlapillikkel, a melyeknek a közepén gyakran olivinmag csillog, meg egész derékvastagságú bazaltdarabokkal. A bazaltmagma, úgy látszik, nem tudott felszínre kerülni, csak egyes részeket szakítottak ki belőle a gőzök és gázok. A bazaltos részek kausztikus kontakt hatása szépen tanulmányozható az áttört pontusi homokosagyag altalajból felragadott darabokon. A homok kővé keményedett magját sugárszerűen elhelyezkedett homokburok veszi körül. A vulkáni kitörést kisérő szénsavas forrásvíz a törmelék hézagait szénsavas mészkéreggel vonta be. A község laza homokon és kavicson épült, ez a dombhát altalaja, de már a templom keleti fala bazalttufán áll. A templomtól észak felé, a temető közelében a dombhát maga is meg van bontva egy kőfejtőben. Kemény bazaltbreccsiát fejtenek ott sok lapillivel, olivingumóval, amfibollal a vulkáni eredésű zárványok közül és grödeni homokkővel, dolomitrögökkel meg pontusi homokkal és kavicscsal az áttört üledékes kőzetekből. A dombhát gerinczén amfibolbombák, majd a szántóból kihányva bazaltrögök, kötéllávadarabok hevernek egészen a 302 m.-rel jelzett tetőig. A 302 m.-es csúcstól északra egy kis körmélyedés terül el, egyike azoknak a ritka helyeknek a Balatonfelföldön, a melyről nagy valószínűséggel állítható, hogy az egykori vulkán krátere Köröskörül salakos bazalt, bomba és fladenlávadarabok építik fel az oldalát. 11. Mátéhegy. A leírt északdéli irányú földháttal parallel helyezkedik el nyugat felől (Szentbékállától észak-északnyugatra egy magános halmocska: a 254 m magas Mátéhegy. A Mátéhegy keleti lábát mélyen feltárta egy kis vízmosás s annak a fenekén fődolomit kerül felszínre 32° alatt dél felé dőlve. A dolomit rétegfejein pontusi homok és kavics fekszik vízszintesen, a mely a Mátéhegy déli nyujtványán komokkővé és kavicskonglomerátummá áll össze. A homokkövet egy helyt fejtik is, mértföldköveket, vályúkat, csurgókat, kádakat s lapokat faragnak belőle. A Mátéhegyen magán a homokos kavicson némi bazalttufa-foszlány is látható, a tető meg bazaltból áll, melyben feltűnően sok dolomitzárvány van.
