A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
22 A balaton vidéki bazaltok. 12. Sátormái. A Kopácsi-hegytől nyugatra emelkedik a 366 m. magas, koporsóalakú Sátormái vagy Balatonlátó-hegy. Bazalttakarója pontusi rétegeken terül el. Ugyanezen a pontusi padmalyon emelkedik 218 m. magasra Szentbékálla felé egy kis magános halmocska, a melyen csak szertefoszlott bazaltdarabok lelhetők már. 13. Halyagos. Köves. Kopaszhegy. Harasztos. Mindszentkáll—Kisfaludtól nyugatra, Diszel és Kékkút községek között összetartozó pontusi homokpadmalyon érdekesen és változatosan terülnek el a bazalterupczió terményei. A Halyagos bazaltkúpja Díszeitől keletre lapos süvegként borul a pontusi homokpadmalyra. A pontusi homokpadmalyt erősen megtámadta az erózió s a Halyagost eróziós homokkúpok veszik körül, a melyeket a bazaltos terményből alakult keményebb takaró védett meg az erózió romboló munkájától. A dél-délnyugati két kis halmon, a melyet az 1 : 25,000 térkép 244 és 201 m. magasnak jelez, már csak foszlányait látni a védő vulkáni terménynek is a szántóból kidobált bazaltdarabokban. A nyugati előhalmokon, a melyek az 1 : 25,000 térképen 182 és 240 m. magassági számmal vannak jelölve, bazalttufa adott védő takarót. A keleti két kis börczön bazalttufa és bazalt is van. A Köveshegy a Halyagostól délre, Díszeitől dél-délkeletre emelkedik 345 m. magasra. A pontusi homokrétegekből álló padmalynak a nyugati és a déli részén látni tömegesebben bazalttufát. A bazalt kúpot alkot, a mely északdéli irányban koporsófedélalakban nyúlik meg. A bazaltkúp délen és keleten függőlegesen álló oszlopokra vált el Az oszlopok alatt, különösen a hegykúp keleti oldalán elég tetemes kőomlás látható. Legérdekesebb a hegy déli oldala, a hol a fekete bazaltoszlopok felett újra bazalttufa következik fedőjében a csúcs elbontott bazaltjával. Ez a település az erupczió megújulására mutat. A hegy déli, illetőleg délnyugati oldalán néhány feltárásban a bazaltdarát szénsavas mész czementezte össze ; itt tehát a szénsavas forrásvíz még a bazalt elaprózódása után is ömlesztette vizét. A Kopaszhegy és a hozzácsatlakozó Öreghegy bazaltos kőzete a Köveshegytől délre, Mindszentkáll—Kisfaludtól nyugatra, elliptikus alakú pontusi homokból álló padmalyon terül el. A mindszentkállai Öreghegy északi részén összefügőbben, a déli felén inkább csak szétfoszolva látni a réteges bazalttufát. Az északi részen, különösen Mindszentkáll-Kisfalud felett, a bazalttufa kemény breccsiapadokat alkot, 1 de a déli részen is előfordulnak ilyen sziklafalszerű bazalttufarészletek, pl. Bácspuszta felől a Feketebács hátán, illetőleg nyugati oldalán. Maga a bazalt három kúpot alkot, de rögökben sok helyen hever. A bazaltkúpok közül viszonylag legnagyobb a kopaszhegyi, mely közvetetlenül Kisfalud felett emelkedik. A második, kisebb kúpocska, ettől dél-délnyugatra esik s a 25,000 térképen 257 m. magasnak van jelezve. A harmadik bazaltkúp a Kopaszhegy kúpjától nyugatra van, 277 m. magas s a környékbeliek Pipahegynek nevezték. 1 A Mindszenthát feletti régi templomrom vékony lemezekre elváló friss csengő bazalton ül. — LÓCZY.
