A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
17 A balaton vidéki bazaltok. A község felett, a pulai út felé, van az édesvízi meszes képződések harmadik terrasza. Ez az a hely, amelyet STÄCHE dr., BÖCKH J., HALAVÁTS, LÓCZY és LŐRENTHEY is említ. Helix, Pupa, Limnaea, Planorbis ( Coretus, Gyrorbis, Segmentina), Odontogyrorbis sp.-ek vannak ebben is, de Congeriát nem leltem már benne. 1 Ennek a harmadik terrasznak az édesvízi meszes üledékei építik fel azt a halmot, a mely az 1 : 25,000 térképen 296 m. magasnak van jelölve és a melyet egy kis nyereg választ el a Kabhegy bazalttakarójától, a mely éppen e kis nyeregig nyúlik le. A terraszosan elhelyezkedő édesvízi meszes üledéket a Kabhegy bazalterupczióját kisérő és követő posztvulkánikus szénsavas források lerakódásainak tartom, a melyek kövületeik tanúsága szerint a pontusi időszak végén és a levantei időszak elején képződtek. 2 Öcs és Pula közt északról délre a Tálódi erdő alján haladó Egerpatak felé egy alacsony halomhát nyúlik le, a melynek a hátát bazalttufa és bazalt takarja 240—262 m. magassági közben. A halomhát laza pontusi rétegekből áll, a melyeknek az alsó rétegében 190 m. magasságban sok Congeria ungula caprae-t leltem. A homok hátán, megint a vulkáni termény előtt, édesvízi mészkő foszlányai hevernek. Egy helyen pedig a Pula felőli 211 m. kis börczön a forrás-mész kőben bazaltzárványt találtam, a mely mikroszkóp alatt az Öcs—Pula közti földhát bazaltjával azonos. Ennek a börcznek a forrás-mészköve tehát a bazaltnál kétségtelenül fiatalabb. Pulánál, a község nyugati szélén kis patakárok vezet egyenesen északnak az Öcs—Pula közti kocsiút mellett álló kereszt felé. Ha e patakárokban a temető alatti hatalmas bazalttufa rétegfejei közt megindulva északfelé, felfelé haladunk, a jobbkéz (k.)-felőli, helyenkint löszszel takart, tufapadokat elhagyva, csakhamar észrevehetjük, hogy a hol a hordalék nem borítja el az árok fenékét, maga a patakárok is bazalttufából áll. Az erdő szélén felállított kereszthez közeledve közvetetlenül látni, hogy a bazalttufára édesvízi márga és márgásmészkő terül s a patakárok a kereszten túl északfelé, a Kabhegy felé, már az édesvízi képződésekbe vájódott be. 3 A Kabhegytől északnyugatra, az Ajka Padrag közti nummulit-mészkőre települt pontusi kavicsos-homokos agyagpadmalyon, a padragi Baláskút közelében két helyen, még tovább észak felé a Csék úti-hegyen és a Szőlőhegyen is látni a lapos, erdős dombhátakon szerteheverő bazaltrögöket: kicsiny bazalttakarók szétfoszlott részeit. 1 Az a Congeria Neumayri ANDR., a melyet LŐRENTHEY dr. említ e helyről, valószínűleg e terrasz aljából, a meszes homokos agyagból való. 2 E képződményről részletesebben más munkámban szólok. 3 Ebben az árokban a bazalttufából í/éhA-maradványokat tartalmazó édesvízi mészkövet vágtam ki, a miből az következik, hogy a bazalttufánál idősebb édesvízi mészkő is van ezen a helyen. A Tálódierdő bazaltfensíkját Helix- és Congeria maradványokat tartalmazó édesvízi mészkő veszi körül. Én ezt a mészkövet is a bazalttakaró feküjében levőnek tartom. — LÓCZY. A Tálódi erdő édesvízi mészkövében én Dreissensiákat leltem. A szerkesztő megjegyzésének többi részére 1. még e munka 122. és 164. lapját. VITÁLIS. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Ásvány- és kőzettani függ.
