A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
18 A balaton vidéki bazaltok. 5. Tálódi erdő ziagy Somhegy. A Kabhegytől délre, illetőleg délkeletre emelkedik a Tálódi erdő vagy a Somhegy. A bazalttakaró pontusi rétegeken terül el, csak Pula közelében kerül felszínre a felsőtriaszkorú üledék egy röge és tovább, közvetetlenül a község mellett, a bazalttufa és az édesvízi mészkő, a mely kelet felé a nagyvázsonyi édesvízi mészkő lepellel függ össze és a mely a nagyvázsonyi Kinizsi-torony mellett ásott kútból kikerült: Vivipara Fuchsi NEUM. és vele rokon más convex viviparák tanúsága szerint levantei üledék már. 6. Nyireskűt, Olag, Tikhegy, Rekettyés. A Kabhegytől, illetőleg Öcstől nyugatra, az öcsi Vöröstető dolomitjának északi nyújtványán, közvetetlenül a dolomiton, a 270 m. magas csúcs bazaltból áll. Tovább nyugat felé is van egy kis bazaltfoltocska. Nagyobbacska bazalttakaró van aNyireskút és az Olaghegyen. Erősen kezd azonban szerteszakadozni itt is a bazaltlepény még a hegygerinczen is. Az Olag gerinczének a déli végén a szürke bazalt elliptikus likacsai hosszanti átmérőjükkel észak-déli irányba néznek, jelezve, hogy dél felé ömlött le a bazaltlepény. Az Olag tetejéről délkelet felé, Taljándörögd község felé, mély árok vezet le, a mely mélyen feltárta a löszt és a pontusi homokot és agyagot. Az árokban jókora bazaltdarabok hevernek. A szakadékos patakárokban a Tikhegy felé haladva SZALAY ISTVÁN házikója mellett mintegy félméter vastag bazaltkavicsos televényréteg alól embermagasságnyi fekete oszlopszerű bazaltsziklák bukkannak elő mogyoró- egész diónagyságú hólyagűrökkel, melyeket zeolitok kérgeznek be. Erről a kis bazaltsziklacsoportról HOFMANN 1 is megemlékszik, aprócska deiknak tartván azt, elhelyezkedése azonban arra vall, hogy a taljándörögdi Tikhegy bazalttakarójának egy lecsúszott részlete ez. Ha ugyanis e hely felől a Tikhegy oldalán felfelé haladunk szertefoszlott vulkáni termény: ökölnagyságú bazaltdarabok hevernek a hegy oldalon, a melyek a bazaltlepel pereméről foszlottak le. A Tikhegy bazaltjában feltűnő nagy olivinszemek vannak. A Tikhegytől északnyugatra terül el a félholdalakú Rekettyés, homorú oldalát az Olag—Kabhegy felé, domború, meredekebb oldalát meg az Agártető— Dabas felé fordítva. A Rekettyés bokrokkal, gyeppel van benőve s a bazalt csak ököl- egész gyermekfej nagyságú darabokban hever szerteszét. A Rekettyés oldalait csaknem teljesen eltakarta a lösz. A kelet és dél felé levezető löszárkok alján a fődolomit rétegfejei bújnak ki. 7. Bahas. A Balaton-felvidék bazaltos hegyei közt magasság és tömegkiterjedés tekintetében a Dabas foglalja el a második helyet. A térképeken Dobos vagy Dabos a neve, a földtani irodalomban pedig nyugati kulmináló csúcsáról Agártető néven szerepel. Délnyugati oldalán a bazalttakaró közvetetlenül a felső triaszfensík mészkövére és dolomitjára terült, a mi a kontakthatás pörkölő és czementező tevékeny1 HOFMANN K. dr. : A déli Bakony bazaltkőzetei. 375. és 479. 1.
