A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
180 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 konglomerátum felett fekszik és a Myophoria Keferstemi-X tartalmazza. Nálunk apró earditák ( Cardita Pichleri BITTN.) jelennek meg ezen csoportban, a melyeknek száma felfelé egészen a megalodusos dolomitig fokozatosan gyarapodik. A VI. szelvény e) - i) csoportja a szomszédos Vár-, Benedek-, Jeruzsálemhegy, Temetőhegy, Sintér- és Gulyadomb raibli dolomitjának a heteropikus fácziesze (lásd a 10. ábrát). Veszprém város területéről ideszámítom még a pribékkerti feltörést és a Nagyváriudvar márgáit. Elszigeteltségénél fogva kényes a jeruzsálemhegyi előjövetel pontos szintezése; de meg különösen azért is, mert innen a jól tájékoztató megalodusos dolomitot nem ismerem. FRECH a jeruzsálemhegyi márgás fácziesznek legalább is a magasabb (XI., e)—g) physocardiás szintjét már a tóri rétegek egyenértékének tartja. Mégis mint feltűnő körülményt említem azt, hogy a XI. szelvény mélyebb a)—d) szakasza a maga gyakori trachycerasáival, spiriferináival, solenomyáival és kőzetfáczieszéval is a még Halobia rugósa-1 tartalmazó pribékkertinek, valamint a VI. a 6-nek csaknem szakasztott hasonmása; hogy továbbá ez a physocardiás csoport még mindig régibb cassiáni elemeket is tartalmaz (Avicula arcoidea, Limea Protei, L. margineplicata, Nucula stirigilata, A r. carantana stb., továbbá számos cassiani gasztropodát és korallt, de több brachiopodát és szivacsot is) és végül, hogy benne a tóri fauna elemei legfeljebb elvétve, a típusosak meg egyáltalában nem jöttek elő. Hogy azonban a valódi tóri rétegek a Jeruzsálemhegyen is jelen lehetnek, arra a „Jeruzsálemhegy általában" czímű faunalajstrom enged következtetni, mert ebben már az Ostrea montis caprilis, Avicula aspera stb. is szerepel. A VI. szelvényben a jeruzsálemhegyi faunát a maga gazdag kifejlődésében nem találtam meg; sztratigrafiai tekintetből mégis a Cardita Pichleri-X, Cuspidaria gladius-1, számos nuculidát, meg korall- és szivacspadokat tartalmazó (VI. e e—i) csoport látszik a jeruzsálemhegyi márgák magasabb (e—i) szintjének a helyére illeszkedni. Ezt a szintet a Raibler-Scharten a Solen candatus tartalmú rétegek és az a csoport foglalja el, a melyet a Corbula Rosthorni tömeges fellépése kitüntet s a mely felett már a Megalodus carinthiacus tartalmú dolomit következik. A Megalodus carinthiacus tartalmú rétegek vagy sötétszürke bitumenes mészből vagy hasonló tulajdonságokkal felruházott dolomitból állanak. Vastagságuk mindenütt csekély, alig egy-két méter. Ez a kőzet is délalpesi kifejlődés jelensége, pl. magánál Raiblnál, a honnan mär STUR is leírja. 1 Mindenesetre feltűnő nálunk is a megalodusos dolomittal tőszomszédos rétegeknek nuculidákban való nagy gazdagsága. A nuculás rétegeket és a megalodusos dolomitot megtaláljuk Vámoson és a balatonmelléki zónában is, a honnan már BÖCKH úr is ismertette. 2 Ellenben Veszprém körül más helyeken csak a megalodusos szint jelenlétét tudtam megállapítani ; Jeruzsálemhegyen pedig, a mint már említettem, biztosan azt sem. Van ugyan a Jeruzsálemhegyről is két kis megalodusom, a melyek M. carinthiacus HAU.-nak bizonyultak és ezek is dolomitból származnak, de inert nem saját gyűjtéseim, így termőhelyöket sem tudom pontosabban megjelölni. ' Jahrb. d. geol Reichsanst. 1868. 77. 1. 2 BÖCKH: A Bakony. 1. 105., 115., 117., 128. 1.
