A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

182 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 120 A megalodusos dolomit felett úgy Veszprémben, mint annak környékén, azok a márgák és meszek következnek, a melyekben már a töri vagy opponitzi rétegek jellemző kövületei is (Ostreci montis caprilis, Avicula aspera stb.) tömegesen lépnek fel. Ezeket a rétegeket a VI. szelvényből abban a kifejlődésben, mint a milyent a szomszédos veszprém-jutasi vasúti szelvények, vagy Kőképalja, vagy Vámos feltüntetnek, nem ismerem. Itt csak a símafelületű sárgás márgameszeket találjuk meg a fődolomit alatt; ellenben az előbb felsorolt helyekről ismert oolitos és gumós márgákat nem. De mert a VI. szelvényben a megalodusos dolomit (k—l) szokatlanul vastag és a dolomitnak csak az alsó szakasza kövületes, a mely egyszersmind jóval vékonyabb is, mint a felső és zárványmentesnek látszó szakasz, nem lehetetlen, hogy ezen felső fosszilianélküli szakasz a másutt márgásan kiképződött tóri horizont rovására fejlődött tovább, éppúgy, mint pl. a szembenfekvő Kőképalján, vagy még inkább a Temetőhegyen és a Gulyadombon. Az Ostrea moutis caprilis tartalmú veszprémi és veszprémvidéki márgákról BITTNER úr azt mondja, hogy úgy petrografiai, mint paleontologiai tekintetben teljesen az északalpesi opponitzi mész fáczieszét hordják magukon.

1 Ezt az északalpesi karaktert az alpesi opponitzi rétegekkel egyező tagozódás is erősíti. Megjegyzem, hogy a tóri-opponitzi nívóban álló I. és IV. szelvényben a Spiriferina Lipoidi, a mely eddig a füredi szelvényből hiányzik,

2 a leggyakrabban előforduló alakok egyike. Az itt leközölt megfigyelések a veszprémi karniai emelet márgás fáczieszét illetik. Tudjuk azonban, hogy ez az emelet Veszprémben és Veszprém környékén, még pedig a márgás fácziesz tőszomszédságában s vele szerves összefüggésben mint dolomitos fácziesz is kifejlődik. Hogy ezen kétféle fácziesz egymással ugyanazonos korú és egyenlő értékű képződmény, azt a veszprémi viszonyok jól szemléltetik (1. a 9. ábrát). A mint van rá példa az Alpokban, hogy a lágy márgák a szomszédos dolomittömegekben kiékülnek, vagy pedig a szirtdolomitok a szomszédos márgák közé nyelvforma nyúlványok alakjában befészkelik magukat,

3 úgy találunk hasonló eseteket minálunk is. Itt ismét csak Veszprémre utalok, a hol a kétféle fácziesznek egymásbafogódzása típusos jelenséget képez. A várhegyi raibli-cassiani dolomittörzsnek is kettős alapja van ; egy alsó, a melyről, hogy min nyugszik, nem tudni, mert a fekűje nem bukkanik fel és egy felső, a mely, a mint már említettem, körülbelül a brachiopodás konglomerátok felett következő márgás csoport legmélyebb szintjére telepszik. Amaz még túlnyomóan cassiani, emez pedig már túlnyomóan raibli faunát rejteget. Sok ponton még a sztratigrafiai határt is fel lehet köztük ismerni, a mennyiben az alsó szakasz tömeges, a felső pedig inkább réteges. És ha a kétféle fácziesz közti átmenet területünk más pontjain talán nem is oly éles, mint éppen Veszprémnél, az az egy jelenség nálunk is általánosnak bizonyul, hogy a karniai emelet márgái és meszei, mint sok helyen az Alpokban is, alulról felfelé haladó sorrendben tűnnek el s adnak helyet a dolomitoknak.

4 A mi márgás, meszes fáczieszünk helyébe lépő dolomittömegek minden látszat 1 BITTNER: Bakonyi triaszlamellibr. 78. 1. (Pal. függ.). 2 FRECH: Pótlójegyzetek a bakonyi kagylók stb.-hoz 6 1. (Pal. függ.). 3 E. v. MOJSISOVICS: Die Dolomitriffe, 237, 241, 246. 248 (fénykép), 250. stb. 1. Vagy Lethaea Alpine Trias 268, 284, 294, 298 stb. lapjain. 4 Lethaea, II. Alpine Trias d. Med. Prov. 310. 1.