A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
172 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 mésztől nehéz elválasztani, vagy a hol ez utóbbi nincsen típusosán kifejlődve, hanem esetleg, mint éppen Felsőörsnél, dolomitos fáczieszben — vele össze is téveszteni. Különösen a felsőörsi viszonyok és a Sólyi-fenyves ismertetett szelvénye ébresztette fel bennem azt a gyanút, hogy azok a czefalopoda leletek, a melyek eddig mint a «füredi mészből» valók dolgoztattak fel, esetleg nem is a valódi füredi mészből szármáznák, hanem a tridentinus mészkő említett felső világos féleségeiből gyűjtettek. Ebben a gyanításomban csak megerősítenek MOJSISOVICS úr következő szavai: «Da nun der über den rothen Kalksteinen des Bakonyer Waldes folgende weisse «Füreder Kalk» in seinem unterem Theile eine fauna führt, welche durchaus mit der Fauna der typischen Wengener Schichten übereinstimmt, so könnte man hierin eine Andeutung zu einer weiteren Gliederung der Zone des Trachyceras Archelaus erblicken. Doch halte ich die vorliegenden Daten durchaus nicht für ausreichend um einen derartigen Schluss zu ziehen. Die in den beiden Abtheilungen vorkommenden Arten gehören soweit sie verschieden sind, verschiedenen Formenreihen oder Formengruppen an» stb. 1 MOJSISOVICS úr tehát alsó- és felső-füredi meszet hajlandó megkülönböztetni, a miben a «füredi mész» alsó és felső szintjének faunájában mutatkozó eltérések támogatják. Azért itt igen könnyen ébredhet az a gondolat, hogy a Balatonfelvidék ezen szintjeiben utólag történt gyűjtések alkalmából a tridentinus mész említett felső világos változata s a hozzá hasonló és vele szomszédos füredi mészkő egy és ugyanazon csoportnak vétettek, annyival inkább, mert ezen két lerakodás közt eddig semmiféle elválasztó tagot nem ismertek. Lóczy-tól hallom, hogy FRECH úr fentemlített táblázatos faunalajstromában a C) rovatban szereplő «füredi mész» faunája szintén a tridentinus mész ezen felső változatából került elő. Hiszen alakjainak legnagyobb része a felsőörsi szelvényből gyűjtetett, a hol pedig az igazi füredi mész kizárólag dolomitos fáczieszben fejlődik ki. Innen van, hogy DIENER is a tridentinus mész és a «füredi mész» elválasztásáról beszél. 2 Ugyanarra mutat végül az a körülmény is, hogy a felsőörsi fehér márgásmeszet, a mely a tridentinus mész felett áll, maga BÖCKH úr sem tartotta biztos füredi mésznek (96. 1.). Ugyancsak BÖCKH munkájában a «füredi mészkőről» még azt is olvassuk, hogy benne Daonella Lommetin kívül csak kis trachycerata töredékeket és brachiopodákat talált. Azután még hozzáteszi, hogy «annyi kivehető, hogy az eddig birtokomban lévő darabok a tridentinus mészkő alakjaitól különböznek» (95. 1.). Látjuk tehát, hogy BÖCKH úr a füredi meszet a tridentinus rétegeken kívül hagyta; és a hogy ma a füredi mészkőről mégis mint a wengeni csoportba tartozó lerakodásról beszélnek, annak egyrészt a leírt szomszédos két szint összetévesztése, illetőleg egybefoglalása és a wengeni korúnak vitatott Daonella Lommeli WissM.-nek a füredi mészkőből való felsorolása az oka. BÖCKH úr ugyanis többször említi, hogy ez a fosszilia a füredi mészben előfordul. Én magam ugyan ezt a kagylót a biztos füredi mészben eddig nem találtam meg, de ha elő is jön benne, korhatározónak nagy vertikális elterjedtsége miatt alig tekinthetjük. Még a veszprémi felső márgacsoportból is van két lenyomatunk, a melyekben LÓCZY ennek a kagylónak a maradványait ismerte fel. Sőt maga BÖCKH 1 E. v. MOJSISOVICS: Die Cephalopoden der mediterr. Triasprovinz. 312. 1. 2 DIENER : Újabb czefalop. stb. 16. 1.
