A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
139 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 és bennünket nagyon is közelről érdeklő oka van. Ugyanis a legtöbb helyen ennél a mélységnél — mint a munkások mondása tartja — előbb „éretlen kőre" (lágy márga), alatta pedig „sóskőre" (kvarcztartalmú sziklára) akadnak. Ily helyeken arról győződtem meg, hogy a 10—20 cm.-nyi padok egyszerre aránytalanul megvastagodnak, úgy, hogy vastagságuk eléri csaknem az eg}' métert is, és anyaguk rendkívül dolomitossá lesz s vele oly keménynyé, hogy itt a csákánynyal való fejtés mellett, (mert robbantani a házak közelsége s az anyagban szanaszét futó sok vetődés miatt nem tanácsos) a köbméterre kialkudott termelési mennyiség a ráfordított munkaidővel többé arányban nem áll. Ezeken a pontokon tehát elérik már az egész jeruzsálemhegyi márgatömeg fekűjét adó raibli dolomit facziesét. 9. ábra. A veszprémi jeruzsálemhegyi kőfejtők felül gyűrődött, alul csaknem szintesen települő rétegei. A jeruzsálemhegyi márgáknak több jellemző vonását BEUDANT is megfigyeli, midőn azt írja róluk, hogy „a legmélyebb részök földes törést mutató bitumenszagú mész; színe sárgás- vagy kékesszürke, vagy mind a kétféle színnel foltozott, vagy sávozott; könnyen hasad vékonyabb és építkezésre alkalmas táblákban. Apró bitumen-fészkeket is tartalmaz, a melyekben helyenkint kalczittá vált szerves maradványok is mutatkoznak A rétegzés csaknem szintes . . . „Ezen csoport felett egy mészkő fekszik, a mely egybehalmozódott és kemény mésztömeggé összeállott kagylómaradványokból áll. Ezt a mészkőanyagot apró és fénylő kalczitszemecskék is tarkítják. A kagylók maguk felismerhetetlenek". 1 1 U. o. 217. 1.
