A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
134 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 A bányafalak szemlélésénél még egy érdekes jelenség ragadja meg figyelmünket és ez az, hogy a legfelsőbb feltárt csoportnak rétegei feltűnően gyűrődöttek, holott a mélyebbek, a mint mondtam, csaknem szintesen terjeszkednek széjjel (7. ábra). Ezen felső gyűrt rétegek emellett sok apró darabkákban válnak el. Ez a jelenség LÓCZY tanár úrnak már évekkel ezelőtt feltűnt s ő ezen gyűrt réteganyag vékony csiszolatainak vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy a gyűrődés okát a tektonikai hatásokon kívül az atmoszferiliák hatásában is lehet keresni. Ugyanis a felszínhez közelfekvő rétegek anyaga megrepedezik, s ezen finom repedésekbe beszivárgó víz szénsavas sókat rak le, a melyeknek kikristályosodásával járó térfogatnövekedés, továbbá a repedésekben érvényesülő téli fagy és az ezekkel járó horizontális irányú terjeszkedés okozza azután a rétegek felgyűrődését s ezzel kapcsolatban újból való összerepedezését, a mikor is az előbbi jelenségek megismétlődnek. Innen van, hogy a rétegek anyagát a réteglapra merőlegesen igazodó számos vékonyabb-vastagabb kalcziterecske járja át. BÖCKH J. a jeruzsálemhegyi márgákat nem ismerte, a mit igazán sajnálni lehet, mert a veszprémi Jeruzsálemhegy az egész balatonfelvidéki karniai emeletnek egyik legháladatosabb fossziliagyüjtő helye. Innen került ki a balatoni monográfiában feldolgozott paleontologiai anyag oroszlánrésze, továbbá a legtöbb új faj és a balatonfelvidéki raibli-cassiani fauna legérdekesebb és legértékesebb alakjai. Énnekem, a ki már egy évtized óta gyűjtök és tanítványaimmal gyűjtetek e kéznél fekvő helyeken, nem egyszer nyílt alkalmam megfigyelni, hogy a követfejtő munkások mily anyagot hoznak felszínre és így a több helyről szerzett adatok egybevetéséből meg is lehetett pontosan állapítani az egész felszínen lévő csoportot összetévő rétegek sorozatát, valamint a velők érintkező dolomitokhoz való viszonyát. Mindennek daczára a jeruzsálemhegyi feltárások minden tekintetben mégsem mondhatók kedvezőknek, úgyhogy bár a régóta folyó kőfejtéssel az egész területet össze-vissza túrták, mégis egyes kérdések tisztázása czéljából magamnak is kellett egynéhány alkalmatosnak mutatkozó ponton árokásatásokat alkalmazni. Es ez itt egészen természetes is. Mert a hol a talaj már nem mutatkozott alkalmasnak kőfejtésre, tehát éppen a dolomitok és márgák érintkezési határán, azt a területet mindenütt beépítették. S azért a jeruzsálemhegyi dolomitok hovatartozásának kérdése is felelet nélkül kellett, hogy maradjon, míg csak egy-két árokhúzás és egynéhány szerencsés lelet el nem árulta, hogy ezen dolomitok egyik része a márga alá húzódik, másik része pedig ugyanazon faunát rejti méhében, mint a velők szomszédos s egy nívóban álló márgák; hogy tehát ezen kétféle kőzetanyag nem más, mint a veszprémi raibli rétegek kétféle fácziesze. így azután a dolomitok és márgák érintkezési határán itt-ott mutatkozó vetődések okozta kétségnek is meg kellett szűnnie, valamint hogy el kellett esni ama kombinácziónak is, hogy nyugatfelé a márgacsoport a vár- és benedekhegyi kiéküléssel végleg elmarad, vagy hogy a város nyugati részén mutatkozó hatalmas dolomittömegeket már a fődolomit keretébe kellene illeszteni. A Jeruzsálemhegyi szelvények tüzetes leírása. (I. tábla 6. és 7. ábrája). Az alább következőkben leírom a jeruzsálemhegyi dolomitokon és márgákon átfutó XII. szelvényt, amelynek a XI. szelvény csak egy kiegészítő tagja. A XII. szelvény kiindulópontja délkeleten a külső püspökkert hosszában a város
