A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
132 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 nak alsó nagyobb része a közrefogott márgánál kétségtelenül idősebb, míg felső része legalább nagyjában vele azonoskorúnak vehető. Csak a déli dolomitperem bizonyul be úgy sztratigrafiai, mint paleontologiai szempontból a márgáknál fiatalabbkorú lerakódásnak, tehát már norikumi vagyis fődolomitnak. A jeruzsálemhegyi márgaterület déli része egészen, északi fele pedig részben be van építve. A be nem épített területbe mélyednek a tanulmány tárgyává tett jeruzsálemhegyi kőbányák (8. és 9. ábra). Ezekből a bányákból fejtették és fejtik még most is az építkezési czélokra használható szilárdabb, meszesebb kőanyagot. Epületkőnek nem a legjobb, mert beépítve is nedvszívóvá lesz s azért a belőle épült lakóházak legtöbbje csaknem állandóan nedves. Egy másik, szintén kevésbbé ajánlatos tulajdonsága — különösen a márgásabb féleségnek — az, hogy a levegőn 8. ábra. A veszprémi jeruzsálemhegyi kőfejtők. nyi vékonyságú lemezkékre esik szét, azért a belőle rakott s be nem vakolt kerítések vagy falak gyorsan pusztulnak. Egyébként pedig a közét könnyen munkálható, mert rétegessége tökéletes és települése a feltárások legtöbbjében csaknem egészen szintes és csak apróbb vetődések szaggatják meg. Ilyen kisebb vetődés és eltolódás azonban igen nagyszámban fordul elő, a mi a kőfejtésnek szintén kedvez. Ellenben az a körülmény, hogy a még ki nem fejtett kőhöz egyszerre ma már alig 50— GO m 2.-nyi területen lehet hozzáférni, továbbá, hogy a fejthető anyag vastagsága aránylag csekély, nagyobbszabású kőbányaipar kifejlődésének nem kedvez. Manapság ugyanis a be nem épített területnek legnagyobb része ki van zsákmányolva s azért már csak egyes háztelkek megvásárlásával s a rajtok emelkedő épületek feláldozásával lehet a bányászatot folytatni. Az ilyen kis folton foganatosított kőfejtési munkálatoknak nagy akadálya az is, hogy az anyag felszállításával járó nehézségek a mélység növekedtével aránytalanul nagyobbodván 7-—8 m.-nél mélyebb kőbányát nem is találunk. De hogy a kőfejtők ennél mélyebbre nem ereszkednek, annak még egy más
