A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

130 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 Koninckina töredéket és egy teljesen átkristályosodott lemezekkel bíró korállt tudtam belőle kifejteni. A Jeruzsálemhegy tetején fekvő rétegesebb dolomit azonban és különösen az északnyugati sarok egyes részletei már nagyobbszámú és jobb állapotban levő kövületet szolgáltattak. Ez a fauna megvan a szomszédos Sintérdomb délkeletnek hajló felső réteges dolomitjában is, de még inkább a törésvonalmenti márgásabb részletekben. Itt tehát a törésvonal két oldalára kétféle, dolomitos és márgás, de egyenértékű fáciesz esik, a miből következik, hogy a jeruzsálemhegyi vetődés a Simogahegy felől a Sintérdomb felé haladva fokozatosan sekélyesedik. A Sintérdombbal különben jobban jártam az alsó tömeges dolomitot illetőleg is, mert a domb ezen szirtszerű s a jeruzsálemhegyi alsó dolomittal egy testet képező kőzettömegében is találtam jól megmaradt kövületeket. Igaz, hogy eddig inkább csak brachiopodákat. A domb keleti lábánál az ott elvezető kocsiút mellől a következő fajokat szedtem össze: Koninckina Leonhardi WISSM. sp. (számos példányban !) Spirigera iudistincta BEYR. sp. „ quadriplecta^ MÜNSTR. sp. és a Sp. quadriplecta var. confluens BiTTN.-hez igen közel álló alakjai; továbbá: Rhynchonella cf. Pichleri BITTN. és Terebratula sp. A domb északi lábánál is találtam egy-két brachiopoda töredéket, de ezek nem használhatók. Ugyanezen oldalról és pedig a vízvezetéki gépház háta mögül még egy, faj szempontjából fel nem ismerhető Trachyceras-nak a lenyomata is került birtokomba. Nem sok adat, de ez az egynéhány is nyilvánvalóvá teszi, kivált a szemszédos várhegyi viszonyok mérlegelése mellett, hogy e brachiopodás dolomit, mint a várhegyaljai, szintén a VI. szelvény a)—e) rétegeinek dolomitos szirtfáciesze. A Sintérdomb derekának, valamint a Jeruzsálemhegynek szembenéző és kétségtelenül egy nivóba helyezkedő derékdolomitja sokszoros kutatásom daczára sem szolgáltatott eddig semmiféle fossziliát. Annál gazdagabb faunával lepnek meg bennünket a réteges tetődolomitok. Ez egyszersmind a második hely, a hol a czefalopodák maradványai is csaknem oly sűrűen jelentkeznek, mint a pribékkerti márgákban. Egészen szokatlan jelenség továbbá még az is, hogy ezen dolomitokban a legtöbb szerves zárvány még faji határozásra is alkalmatos állapotban maradt meg. Innen való a következő szép fauna: Montlivanltia cf. Vcrae VOLZ. cf. norica FRECH Thccosmilia rariseptata WÖHRM. Pinacophylluni annulatum REUSS „ cfr. parallelum FRECH Thecospira tyrolensis LOR. sp. Spirigera quadriplecta MSTR. sp. „ „ var. euplecta BITTN. Terebratula julica BITTN. Aulacothyris cfr. Zirlensis WÖHRM. sp. Avicula sp. ex aff. Sturi BITTN. Avicula Laczkói FRECH.