A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
131 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 Avicula sp. Cassianella sp. Pecten (?) n. sp. a ff. auristriatns MSTR. „ praemissus BITTN. veszprémiensis BITTN. div. sp. Gervilleia angusta GOLDF. Terquemia sp. ind. Mysidioptera cfr. spinesens BITTN. cfr. Laczkói BITTN. cimbrianica BITTN. an Lima ? sp. Gonodon Mellingii HAU. Guspidaria gladius LBE . sp. Teredo ? an Phot as ? Dentali um ? Stuorella sp. Turritella sp. ind. Promathildia Winlderi KLPST. Temnocheilos (Foordiceras ) cf. Breunneri HAU. sp. Protrachyceras cfr. Attila MOJS. cfr. Aspasia MOJS. Trachyceras (Protr .) baconicunn MOJS. Myoconcha sp. aff. Bassanii TOMM. „ sp. ind. Myophoria Wöhrmanni BITTN. cfr. inaequicostata KLPST. austriacum MOJS. sp. aff. austriacum MOJS. triadicum MOJS. cfr. servile MOJS. sp. Cardita sp. ind. A felsorolt alakok zöme, — a mint látjuk — elég alapot szolgáltat annak megállapítására, hogy a Sintérdomb és a Jeruzsálemhegy szóbanforgó dolomitjának felső szakasza a BöcKH-féle felső márgacsoport raibli szakaszával áll a legszorosabb vonatkozásban. A kérdéses dolomitok alsó szakasza ellenben már oly alakokat rejt magában, a melyek ezen felső márgacsoport alsó szakaszára jellemzők. Sct.-cassiani brachiopodákat találtam még a Sintérdomb nyugati szomszédjában emelkedő Gulyadomb északkeleti sarkán is, csakhogy itt a brachiopodák a szirtes dolomittömeg felső részleteiben mutatkoznak, a miből azt kell következtetnem, hogy ezen brachiopodás dolomitszirt a fejesvölgyi törés mentén lefolyt diszlokáczió következtében került a magasabb régiókba. Ugyanez fog állni különben a Gulyadomb egész keleti (fejesvölgymenti) peremére is, mert a leirt veszprémi dolomitok alsó szakaszának felsorolt brachiopodáit itt is végig megtaláljuk. Viszont a Fejesvölgy keleti lejtője hosszában, a mely egyszersmind a Jeruzsálemhegy nyugati peremét alkotja inkább a magasabb szintek fossziliáinak nyomaival találkoztam, a mely jelenséget nem magyarázhatok más körülményből, mint abból, hogy a sintérdomb-jeruzsálemhegyi tábla az ezt megelőző tektonikai vázlatban felemlített s éppen a Sintérdomb és a Gulyadomb közt haladó törésvonalnak ezen fejesvölgyi szakasza mentén délfelé lejt s így a fossziliatartalmú felső réteges dolomitok a fensík tetejéről a völgyoldalba húzódnak le. 1 Térjünk át most magára a jeruzsálemhegyi márgára. A veszprémi karniai lerakódások felső szakaszának ezen márgás-meszes fácziesze a jeruzsálemhegyi plató északi nagyobb felét foglalja el s a mint az előzőkből tudjuk, köröskörül dolomitok fogják be. Ezen dolomitkeret keleti, északi és nyugati szakaszá1 Fosszilia gyűjtésére igen alkalmas még az a kis vízmosás, a mely a jeruzsálemhegyi temető északi széle felől északnyugati irányban levezet a Fejesvölgybe. Itt a vízmosás mentén a hegylejtő közepe táján egy szürke, likacsos dolomitos kőzetet találunk, a mely elég sok és tűrhető külsejű kövületet tartalmaz. A kőzet külseje élénken emlékeztet a Megalodus carinthiacus HAU . dolomitjára!
