A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
129 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 kis dombon az ú. n. Simogahegyen. Amott a vízvezetéknek másfél méter mély árka szolgáltatta a feltárást, emitt pedig az a lépcsős út, a mely keletfelől a dombnak szőlővel beültetett tetejére visz. Ezen utóbbi átvágásban a dolomit belső felületén számos csuszamlási lap volt látható. A lapokkal érintkező márgák nagyon gyűrődött s össze-vissza töredezett rétegcsoportot alkotnak. Közvetetlen fekűjök azonban itt nem került felszínre, de az újutczai feltárás mint jóval mélyebb ezt is elérte. Ezen utóbbi helyen a márgák fekűkőzetét egy réteges dolomit képezi, a mely helyzeténél fogva nem lehet más, mint a jeruzsálemhegyi (ill. vár- és benedekhegyi) dolomitok felső, réteges szakaszának a vetődési sík mentén leszakadt része. Ezen réteges dolomitra ugyanaz a márgacsoport telepszik, a melyet a Simogahegyen tártak fel. A Simogahegynek ama dolomitja pedig, a mely a vetődési sík mentén a márgákkal egy nívóban áll, közvetetlenül összefügg a Jeruzsálemhegy és a Sintérdomb alsó brachiopodás dolomitjával, tehát már a mélyebb karniai dolomitok közé tartozik. Ha most a Simogahegy felől a Festőutczából a Jeruzsálemhegy keleti meredélyén felvezető ösvényt követjük, akkor csaknem pontosan az imént elhagyott simogahegyi, illetőleg jeruzsálemhegyi törés irányában haladunk; a mit az a tény is igazol, hogy ezen htunkban a Jeruzsálemhegy tetejéig jobbkéz felől dolomitok, balkéz felől pedig márgák és meszek a kísérőink. A dolomitok egyik helyen gyenge, alig 8 — 10°-nyi hajlást mutatnak délre, tehát a márgák fekűje felé. Magán a hegytetőn, továbbá a hegy északnyugoti lejtőjén, valamint a vele szemben emelkedő Sintérdomb keleti oldalában a törésvonal élesen kiválik a dolomitok és márgák közös határán, mert útját az utóbbi két hegyoldalon egyfelől a dolomiton tengedő sovány növénytakaró és az alóla kifehérlő dolomitgöröngyök, másfelől a márgás talajt borító vastag gyep egyöntetű zöld színe közötti éles ellentét szembeszökővé teszi. De e mellett a törésvonal nyomozását elősegítik itt is a több ponton mutatkozó csúszamlások. Jól kivehető ezen törés a Jeruzsálemhegynek NW-i sarkán fekvő háztelkeken is. Nagyon érdekes tünemény az, hogy a vetődési sík közelében a dolomitok tőszomszédságában magok a márgák is rendkívül dolomitosak s ez az állapot a dolomittól való távolság növekedtével észrevétlenül szűnik, míg végre a töréstől 10—15 m.-nyire egészen el is enyészik, úgy hogy pl. a Sintérdomb dolomittetejének déli felében már tiszta márgát és mészkövet látunk. Ugyanígy van ez a szomszédos Jeruzsálemhegyen is. Itt is, ha pl. a hegynek északnyugati dolomitsarka felől a szélső házsor mellett délkeletnek haladunk, a Harmatutcza 25. sz. háztelkén elérjük a törésvonalat, a melyen túl szintén dolomitos márgákra és dolomitos mészkövekre akadunk, a melyeknek dolomitos volta szintén rohamosan csökkenik, úgy hogy a Harmatutcza és a Templomutcza sarkán már tiszta márgákon és márgás meszeken járunk. Hogy a Sintérdomb márgái és meszei alatt is dolomit fekszik, arról ásatással győződtem meg; valamint arról is, hogy ezen dolomit a márgák alatt délfelé folytatódik s közvetlenül összefügg a Sintérkút felől felvezető kocsiútból kiálló s elszigeteltnek látszó kis dolomitbörczczel, valamint még tovább délre, ezen börcz szomszédságában fekvő 32. sz. háztelek kertjében látható dolomitkibukkanással is. Ezen utóbbi kibukkanás is érdekes, mert magva egy tagolatlan dolomittömb, a melynek szabálytalan felszínéhez réteges dolomit simul. Ezen vékony dolomitrétegek délfelé részben fokozatosan átmennek a jeruzsálemhegyi márgába, részben pedig alája húzódnak. Magából a szirtből egy Spiriferina cf. Bittneri FRECH-Í gyűjtöttem. A Hosszúutcza és Fürdőútcza (most Gépházutcza) hosszában terjeszkedő dolo. mitfalzat alsó szirtes szakaszának a faunáját nem ismerem, mert csak egy rossz A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. I. rész. • 9
