A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

134 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 Érdekesnek tartom feljegyezni, hogy nemcsak a Temetőhegy déli lejtőjében, hanem a Hatrongyos nyugatioldalán, valamint a Szentlászlódomb körül is változó vastagságú kavicslerakódás is borul a leírt temetőhegyi kőzetcsoportok fölé. Ez sem egyéb, mint a fensíkról ide lemosott neogénkorú kavics. Megjegyzem még, hogy a Pápai-út (most Eszterházyutcza) délkeleti végén egy nem régen megnyitott csatornaárok oly dolomitot tárt föl, a mely a szemben emelkedő Jeruzsálemhegy és Sintérdomb felső dolomitjának faunájával egyező faunát (Tracliyceras Aspasia és T. baconicum stb.) rejteget; ez pedig fiatalabb lerakodásra mutat, mint a fedője felé álló cassiani brachiopodákat tartalmazó szentistvánutezai dolomitok. Nem lehet tehát egyéb, mint egy a benedekhegyi törés mentén leszakadt hatalabbkorú dolomitrög. h) "Jeruzsálemhegy, Sintérdomb. (XI., XII. szelvény az 1. tábla 6. cs 7. ábráján). A veszprémi márgacsoport, a mint azt az előzőkből tudjuk, a Benedekhegyen és a Várhegyen csak a felső raibli szakaszával ékül ki, vagy megy át dolomitba; ez a szakasz odább nyugatra is dolomitos marad és a Jeruzsálemhegyen márcsak a legfelső és FRECH szerint a tóri -- opponitzi meszeknek megfelelő részlet jelenik meg ismét márgás fácieszben. A veszprémi Jeruzsálem hegy ezen terjedelmes márgamezeje a Sédvölgyéből horsztszerűen kiemelkedő dolomitállványon nyugszik, s e mellett még majd minden oldalról is dolomitok közé van szorítva úgy, hogy az egészről azt a benyomást nyerjük, mintha a márga a környező dolomitok közt egy medenczét töltene ki. Es ez így is van. Keleten ugyanis a Hosszúutcza hosszában és északon a Séd mentén a horszt alsó, tömeges szirtforma részletei cassiáni brachiopodákat, tehát a veszprémi felső márgacsoport alsó szakaszának faunáját tartalmazzák, míg a magasabb és rétegesebb dolomitok a márgacsoport felső, inkább raibli faunáját zárják magukba. Azt a körülményt pedig, hogy a Jeruzsálemhegyen elvétve még magasabb tóri- vagy opponitzi rétegek alakjai is fel-feltünedeznek, a Jeruzsálemhegy tektonikájából is magyarázhatjuk olykép, hogy a jeruzsálemhegyi vetődésvonalak mentén a jeruzsálemhegyi márgák, meszek és részben talán dolomitok is a náluhknál valamivel idősebb dolomitok mellé zökkentek. Végezzünk előbb itt is a jeruzsálemhegyi tektonikai tábla alsó dolomit állványával, mint a mely különben is az egész tábla legmélyebb s ígv legidősebb képződménye. Ha a Jeruzsálemhegy északi és keleti sziklapárkányát külsőleg szemügyre veszszük, úgy itt is fel fog tűnni, mint a szemköztfekvő Benedekhegyen, hogy a párkányzatot alkotó dolomittömegek alsó szakaszában szintén csak itt-ott mutatkozik némi tagozódás, míg a felsőbb részletek már messzibbről is padosabb szerkezetet árulnak el. Ha pedig felmegyünk a Jeruzsálemhegy tetejére és a szóban lévő dolomitperemnek a tetőn feltárt márgákhoz való helyzetviszonyát kutatjuk, úg}' azt fogjuk találni, hogy a dolomitpárkányzatot a márgáktól egy WNW.-ról ESE.-nek futó s kissé északnak domborodó vetődési vonal választja el. Ez a Takarékpénztárutcza felől ide felfutó törésvonal. A mentében kiképződött vetődési sík két oldalát elfoglaló kétféle kőzet kölcsönös helyzetét különösen két ponton lehetett behatóbban megfigyelni és pedig a Hosszúutcából a Jeruzsálemhegyre felvezető Újutczában és a mellette emelkedő