Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről
590 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö sal azt a nézetemet is kifejtettem, hogy az Unto Wetzleri, amely ismételve megjelenik a Congeria balatonica tartalmú rétegek között, alatt és felett, színtjelző nem lehet. 1 Zsidnél a Nagyréti patak árkaiban ugyanis én másként ítéltem meg a telepedést, mint VITÁLIS barátom (306. ábra); én a Nagyréti patak árkaiban suvadásos, csúszó, rogyásban lévő lejtőket, omló szakadékokat láttam és arra a következtetésre jutottam, hogy VITÁLIS Unió Wetzleri-s rétege a lázhegyi bazanitoidtakaró közvetlen feküjében levő homokréteghez tartozik és abból lépcsős rogyásokban szakadt le, magával hozva a reáboruló bazalttörmeléket, a pleisztoczénkorú átmosott homokot és a löszt is. Felfogásom szerint a baltavári csontréteg, helyesebben a csontok zsákos telepe keletkezési korra nézve a zsidi Öreg Lázhegy bazalttakarójának felel meg, vagyis a bazalt alatti homokrétegekben ül. Az előbbi gondolatmenettől valamivel különböző szemüveggel nézem a túladunai Mastodon longirostris leleteket. Keszthely vidékén Nemesboldogasszonyfán, a Badacsonyhegy bazalttakarója alatt, a pannoniai-pontusi rétegek legfelső telepei között találták ennek a fajnak maradványait. Hasonló telepedésből származnak a Fehring vidékén, Obertiefenbachnál lelt M. longirostris maradványok, valamint a lassnitzi csontok is, amelyek a gráczi múzeumokban őriztetnek. Mindezeken a lelőhelyeken a M. longirostris- és Dinotherimn gigantenm-csontok a pannoniai-pontusi rétegek kavicsés homoktelepeiből származnak, amely telepek összehasonlíthatók a tihanyi bazalttufákkal váltakozó congeriás rétegekkel és a somogyi pannoniai-pontusi rétegek között felismert uniós homoklencsékkel, valamint a kiékelődő tőzeges, szenes rétegekkel. A pontusi sikér víz fiatalabb idejebeli vízingadozások eredményeinek tartom ezeket a közbeékelődő szárazföldi képződményeket, amelyekhez a Mastodon longirostris és a Dinotlierium gigantenm életfeltételeit kötöm. Ezeket a leleteket, amelyek a legfelsőbb pannoniai-pontusi rétegeket jellemzik, vidékünkön idősebbeknek tartom a polgárdi és baltavári csonttelepeknél. Nem lehet feladatom itt a túladunai neogénkorú emlősfaunák szigorú szintezését megkísérlem; tüzetes gyűjtések, ásatások és összehasonlító tanulmányoktól kell várnunk ennek a kérdésnek megoldását. Geomorfológiai szempontból nagyon valószínűnek hiszem, hogy a baltavári fauna életének ideje óta napjainkig többé általános vízlepel nem borította el a Dunántúlt, hanem folytonosan aszályos szárazföld volt az a nagy pannoniai-pontusi rétegek alkotta peneplénen is. Ezen a szárazulaton, akár a mioczénkorba helyezzük, akár plioczénnek mondjuk a legutolsó nagy pontusi tavilerakodásokat, a plioczén- és pleisztoczénkorú folyóvízi erózió uralma tartott; a pannoniaipontusi rétegekre borultak reá a nagy kavicstakarók és szárazföldön terült szét a források szülte temérdek édesvízi mészkő. A Balaton és a többi tavi depresszió kialakulása után nedvesebbre változott a klima és a löszlerakodás korszaka állt be, amely a régibbtől nagyon eltérő pleisztoczén emlősfauna idejével esik egybe. Az elmondottak után megkísérlem a Balaton tágabb környékének és az egész dunántúli régiónak felsőpannoniai (pontusi) és posztpontusi lerakodásait időegyeztető és szintező táblázatba illeszteni. Jól tudom, hogy ez a kísérlet javítást és változtatást fog szenvedni és szaktársaim kritikáját fogja felidézni. Ez volt épp egyik indokom a táblázatnak a saját gondolataim szerinti megszerkesztésére. Abból a sok bizonytalanságból, amely a szárazföldi lerakodások megítélése körül fennáll, csakis széleskörű és különböző irányú vizsgálódások és tanulmányok vezethetnek ki. 1 Lásd fenn a 317. és a 390. oldalon.
