Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről

591 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö A túladunai felsőpannoniai (pontusi) és posztpontusi lerakodások szintező táblázata. A Balaton keleti környezetében A Balaton nyugati környezetében A Keleti-Alpok aljában Dunamellékén a Wienimedenczében és Budapesten Geologiai szintek Balatoni turzások és pataklerakodások. Tőzeglápok. Folyók és patakok alluviuma. Tőzeglápok. A rábabalparti folyók és patakok alluviuma. A Duna ártere és alluviuma. o t/1 -cs T3 2 A Balaton mai vízszíne alatt 6 m. mélyen fekvő régi völgytalp, kavicscsal és tőzeggel. A löszképződés utolsó ideje. A Zala és a Rába völgysíkja alatt 6—10 mélységben fekvő kavicsos régi völgysík tőzeggel. Lösz. A Mura, Rába, Feistritz, Lapincs, Pinka és Gyöngyös régi, a mai völgytalpak alatti völgysíkja és kavicsa. A Duna mai völgysíkja alatt Wienben és Budapesten 13—21 m. mélyen fekvő régi dunavölgyi kavics. A wienerneustadti Steinfeld? ca 03 03 •o "o t/l -03 > CS c o "3 Xl •3 tO N cS u, -cS N co posztpontusi, levantei és alsópleisztoczén felső pleisztoczén holoczéi A Balaton mai vízszíne felett 6 m.-rel magasabb színlő. A balatonmelléki völgyek alsó kavicsterasza, Elephas primigenius-szal. A balatonfelvidéki patakok régi törmelékkúpjai, a melyekbe a mai patakvölgyek belemélyednek. A löszképződés fő ideje. A zalamelléki alsó ka vicsterrasz Elephas primigenius-szal. A lösz alatti árkok tölteléke aprókavicsos homokkal és homokos lösszel. A rábabalparti folyók völgyeinek 4—8 m. magas alsó kavicsterraszai, a melyeket lösz és vasborsós sárga agyag takar. A dunamelléki alsó terrasz, Wienben: a Praterterasz, Vácz, Budapest mellett a [kavicsos löszszel, homokkal fedett ártérfeletti partmellék. ca 03 03 •o "o t/l -03 > CS c o "3 Xl •3 tO N cS u, -cS N co posztpontusi, levantei és alsópleisztoczén felső pleisztoczén holoczéi Kavicstakarók és kavicsmedrek a Balaton mai tükre felett 50—70 m. rel Vörösberény, Városhídvég, Ősi és Szabadbattyán körül. Völgyi aprókavicsos lösz. Lithoglyphus-szal. Elephas antiqus, Rhinoceros etruscus maradványaival. A Zalavölgy magasabb terrasza, amely Zalaegerszeg vidékén északkeletnek Czelldömölknek tart, a IVlarczal völgyébe szolgál at. „Dreikanterek" beremendi, csarnótai és villányi csontbreccsák, lösz, vasborsos agyag és homok. Régi balatoni turzások. A rábabalparti folyók völgyeinek ma gasabb 8—30 m.-es kavicsteraszai, vasborsós veres agyag. A Wien-városi terrasz 15 m. magasan a Duna tükre felett. Fischamend, Hainburg, Pozsony, Esztergom, Budapest körül 30 m. magas terrasz édesvízi mészkővel és lösszel. Szárazföldi és folyómelléki lerakodások posztpontusi, levantei és alsópleisztoczén felső pleisztoczén holoczéi Kiterjedt homok-és kavicstakarók és törmelékkúpok Öskü, Peremarton, Ajka, Bábolna és Pápa vidékén Kavicstakaró a Rába jobbján. Az Alpok felől lefutó folyók különböző magasságban fekvő törmelékkúpjai, a melyekbe a völgyek belemélyedtek. Szegletes kavics. Az Arsenal-terrasz Wienben. Budapest vidékén a Mastodon Arvernensis és M. Borsoni maradványokat tartalmazó rákosi kavics. Szárazföldi és folyómelléki lerakodások posztpontusi, levantei és alsópleisztoczén felső pleisztoczén holoczéi Izolált pannoniai-pontusi rétegekből álló táblákat fedő kavics. Bakonyszentlászlón, Bábolna vidékén. A polgárdí emlős fauna telepei. A baltavári csonttelep veres mészkonkrécziós agyagja, édesvízi mészkő. — A wieni 100 m. magasságú (a Duna felett) Laaerberg-terrasz kavicsa. A Bruck a L. és Moosbrunn közötti Schüttenberg és Königsberg kavicsai. Budapesten a csömöri magasan fekvő kavics. Szárazföldi és sivatagbeli torrens lerakodások pannoniai-pontusi Felső pannoniai-pontusi aprókavicsos homok. Polgárdin, édesvízi mészkő és lignit. Homok, homokkő, aprókavics, agyag, lignit, édesvízi mészkő. Mastodon longirostris és Mastodon americanus maradványokkal. Homok, homokkő, agyag, vastag fluviatilis, jól görgetett mészkőkavics, a mely Gleichenberg vidékén bazalttufával váltakozik és Mastodon longirostris, Dinotherium giganteum maradványokat tartalmaz. A wieni medencze déli szegletében a rohrbachi kavicskonglomerát. Tavi, édesvízi és időszakos folyóbeli lerakodások pannoniai-pontusi