Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
268 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 293 m. mélységig fúrták át őket. Kéthelyen a templom mellett 123 m , Faluszemesen körülbelül 112 m. tengerszintfeletti magasságban volt a fúrás helye. Ezen számok figyelembevételével Kéthelyen 362 m., Faluszemesen 381 m.-nél is nagyobb vastagságúaknak becsülhetjük a Balaton mellett a pannoniai-pontusi rétegeket; Siófoknál pedig 340 méterrel elég pontosan mérhetjük egész vastagságukat. A milyen bizonytalan mélységben van a pannoniai-pontusi rétegek alja a somogyi és a zalai halomvidéken, ahol idősebb harmadkori emeletek igen nagy területen nem bukkannak fel, annál élesebb magassági színben találhatók legmagasabb előfordulásaik. A Balatonfelvidéken köröskörül, valamint a felvidék fensíkjain is ugyanabban a magasságban vannak azok a partvonalak, melyek a legutolsó nagy harmadkori állóvizek viszonylagos magasságát a túladunai középhegységben megjelölik. A Balaton-felvidéki lejtőkön 230—250 m. t. sz. f. magasságban kanyarog végig a pannoniai-pontusi régi partszegély kavicsos konglomerátos rétege. Badacsony és Szentgyörgyhegy bazalt kalapja 280—290 m. t. sz. f. magas pannoniai-pontusi talajon nyugszik Nagyvázsony és Leányfalu körül és Öcsnél 240— 250 m. t. sz. f. magasságban kezdődik az édesvízi mésztakaró, melynek közvetlen feküjében a tavi és mocsárbeli lerakodásoknak legfelsőbb rétegei vannak, minthogy az édesvízi mészkövet, mely ott 300 m. t. sz feletti magasságban elterül, már a szárazon feltörő források képződményének tekintem Északnyugaton sem találtam ennél sehol nagyobb magasságban a pannonia-i pontusi rétegeknek partvonalát. Ajka és Úrkút környéken ugyan 300 m.-nél nagyobb t. sz. f. magasságban is vannak pannoniai-pontusi rétegek, ezeket azonban ott újabbkori földmozgásoknak véltem tulajdoníthatni. A sümegi krétamészkő-horszt délnyugati oldalán 250 m.-rel végződnek fölfelé a pannoniai-pontusi rétegek. Ha a somogyi és zalai Balaton vidék 10 — 20 m. vastag lősz és diluviális homok takaróját levonásba hozzuk, a pannoniai-pontusi rétegek felső magassági nívóját ott is, hasonló magasságban, 250—290 m. t. sz. f. fogjuk találni. Budapesten a Svábhegyen és a Zugliget feletti fensík oldalain a pannoniai-pontusi rétegek magasabban vannak, mint a Bakony kerületén, mert az ott édesvízi mésztől takart agyag és homokkő telepeket 400 m. tengerszinben elterülőknek ismerjük. A pannoniai-pontusi rétegek bizonyára egységes nagy meJenczében keletkeztek, a tágabb értelemben vett Nagy Magyar Medenczében; ennek peremén mindenütt feltalálhatók és öblökkel messzire benyúlnak a környező hegyvidékbe, nem egy helyen átlépve hazánk határait is. Különösen Grácz felé és az alsóausztriai meg a morvaországi síkság felé van a magyarországi fiatal harmadkori édesvízi lerakodásoknak a magyarországiakhoz hasonló elhelyezkedése. Ott sem emelkedik sokkal magasabbra partvonaluk mint nálunk. Az erdélyi medencze pannoniai-pontusi telepei az eddigi ismeretek szerint sehol sincsenek kapcsolatban a magyar medenczebeliekkel. Vájjon elzárt medenczében rakodtak-e le ott azok, vagy eddig még föl nem fedezett csatornákkal közlekedett az erdélyrészi pontikum a magyarországi és a pontus-káspi depresszió egykorú vizeivel az még földerítésre vár.
