Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
249 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 Devecsertől délre, a Nyirád felé vezető országút mentén. (190 m. t. sz. f.) Az itt lévő (nagyobbik) fejtésben dr. KORMOS alul agyagot, magasabban márgás agyagot észlelt. Az előbbiben mészkőpadok vannak. Kövületei: Lucina ( Dentilucina) micaenica MICHT. Anomia ephippium L. Cassis cfr. sulcosa LAM. kőbél. Mitra sp. kőbél. Az alsó agyagban: nodosaria, cristellaria és halotolithus fordul elő. Devecser mellett, a Sándor-major környékén: lithothamnium-törmelékes mészkő van, foraminiferák-kai és bryozoumok-kai. Devecsertől délkeletre, Kolontár felett, a Devecser felé vezető út mellett. (200 m. t. sz. f.) Fúrószivacsok járatai a kavicsokban. Pecten sp. töredékei. Ostrea sp. apró teknői (cfr. neglecta MICHT.). Kolontár és Devecser közt, a devecseri uradalom 137. és 138. tagján dr. KORMOS T. szerint lajtamészkő van, amelyben Conus, Venus, Tellina, Cardium, Pecten és Ostrea stb. igen rossz állapotban lévő, további vizsgálatra alkalmatlan kőbelei fordulnak elő, továbbá Lithothamnium ramosissimum Rss. és miliolideák. Devecser és Kolontár között (185—204 m. között a t. sz. f.). Az itteni hajlott rétegű lajtamészkőben előfordulnak: Conus sp., Lucina sp., Chama sp. kőbelei; Ostrea sp. cfr. gingensis SCHLOTH., foraminiferák. Devecsertől délre a Vöröstelek völgyben. A 178 m. t. sz. f. magasságú kúttól keletre, a dombháton lévő pannoniaipontusi kvarczkavics alatt mészkőfejtő (Laczkó). Ennek anyagában: Lucina sp., Vagineita depressa DAUD. A pannóniai kvarczkavicsból kikerült egy felső mediterrán mészkőkavics (Laczkó), amely bőven tartalmaz miliolideákat. Csapberekpuszta (az itatókút) Puszta-Lőrinte határában. (237 m.) Dr. KORMOS T. szerint itt lithothamniumos lajtamészkő fordul elő és benne Mácrochlamys latissimus BROCC. Szöcz és Nyirád közt a Remecsei dűlőn (230 m. t. sz. f.) a Sári-puszta közelében ásott kútból. Dr. KORMOS T. szerint lithothamniumos lajtamészkő fordul elő, amelyben Clilamys sp., Bryozoumok, foraminiferák és Lithothamnium ramosissimum Rss. vannak. Világosszürke félsósvízi mészkő is előfordult, amelyben számos apró Hydrobia cfr. venirosa MONT. lenyomata van jelen. Ez a mészkő kétségkívül a felső medi-
