Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IX. Fejezet. A neogén szisztéma
250 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 terrán emelet mélyebb félsósvízi fácziese (grundi színtáj) BÖCKH J. ezt a hydrobiát mint Paludina acuta-t említi föl: Fent kavics, alatta bryozoás-mészkő, majd hydrobiás-mészkő, legalul meszes agyag. A part magaslatán nem távol peremétől a Sáripusztán kutat ástak REDL GUSZTÁV igazgató úr szíves közlése szerint 34 m. mélyet. A kútakna gorczán elég sok lajtamészkőbeli kövületmaradvány hever; Ostrea lamellosa BROCC. és egy Venns köbéi a kút mélyebb részeiből kerültek elő. Sümeg. Dr. LÓCZY LAJOS a sümegi szőllőhegy déli aljában, (200 m. magasságban), a dr. BARDIO F. szőllőjében a majorház alatt a következőket gyűjtötte: Heliastraea Renssana M. EDW. & H. Ostrea lamellosa BROCC. Gigantostraea crassicostata Sow. ()- és Újdörögd puszták között (210 — 220 m. között a t. sz. f.). Lithothamnium ramosissimnm Rss.-ból álló tömött, fehér mészkő uralkodik, melyben gyéren molluszkum lenyomatok és kőbelek észlelhetők. Egyes példányokban serpulák vannak. A Tapolcza—sümegi útról, az Odörögdpuszta közeli útkaptatónál, az agyagverem fölött sátga lithothamniumos mészkő van (gy.: LÓCZY LAJOS). Előfordul továbbá benne gyéren Alveolina meto F. & M., továbbá gastropoda és lamellibranchiata lenyomatok. Haláp, a Szentkút közelében. (180 m. a t. sz. f.) A Halápi és Véndeki hegy környékén kisebb elterjedésben vannak a felső mediterrán emelet rétegei, főképen sárgás mészkő alakjában. Szálban nem igen észlelhetni, többnyire a felszínen heverő darabok alakjában fordul elő. Kövületei, melyek elég gyakran fordulnak elő, az ostreákat és pecteneket kivéve csak kőbelek és lenyomatok alakjában vannak meg. Délre a Véndeki hegytől délre a kibukkanó dolomitrögre látszólag közvetlenül kvarczkonglomerát telepszik, azután odébb keletre és északkeletre a lajtamészkő. A Véndeki hegy déli tövében a Tapolcza-városi murvagödör dolomitba van mélyesztve s itt azt észlelhetni, hogy a bánya felsőrészében fúrókagylóktól fúrt lyukak vannak, amelyek a Lithodomns lithophagus L.-től és az Aspidopholas cfr. rugósa BROCCHI-ÍÓI származnak. A lajtamészkő faunája a következő : Millepora. Clypeaster sp. Glycymeris Menardi DESH. 18 czm. hosszú példány kőbele. Lucina (Codokia) cfr. leonina BAST . var. transiens SACC. Lncina sp. Cardium cfr. paucicostatum Sow. Cardium sp., egy nagy alaktól származó lenyomatrészlet és kőbélrészlet.* * Ebből az alakból csak lenyomatrészek és kőbelek vannak, de a háromszögű bordákból azoknak
