Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
V. Fejezet. A felső triász
116 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 173 Ebből a felsorolásból kitűnik, hogy a túladunai középhegységben fő-dolomit horsztok és fensíkok foglalják el a terület legnagyobb részét. Ennek a hegyet alkotó képződménynek tehát uralkodó szerepe van a geomorfológiai elemek között; ez a körülmény igazolhatja ezt a kimerítő összefoglalást a fő-dolomitnak előfordulásairól. A fő-dolomit vastagságáról bizonyosságokat még nem írhatunk. Egységes mértékéről nem lehet szó, a dolomit mint amolyan koralligén képződmény, nem planparallel telepedés, hanem a littorális zóna biologiai körülményeihez képest a parthoz tapadó, hol vastagabb, hol vékonyabb réteg. A középhegység perifériális részeiben: az északi Bakonyban, a balatonmenti foltokban, valamint a Gerecse és budapest—esztergomi vidéken, vastagságát a meglevő adatokból 200 m.-nél sokkal nagyobbra nem becsülném. Ennél valószínűleg vastagabb az a fődolomit, mely hegységünk czentrális részében olyan nagy területet foglal el. Veszprém várostól, ahol a felső-márga legfelsőbb telepein, amelyek a velük egykorú karniai dolomittal társulnak, a fő-dolomitnak megalodusokban bővelkedő padjai b 98 a—b. ábra. Szelvények a veszprémi dolomitplató nagy szélességének magyarázatára. Mérték : az alapra 1 : 100000, a magasságokra 1 : 50000. tg"~" felső-(veszprémi)-márga, tg fő-dolomit, j x_ t liasz, m 3 mediterrán rétegek. konkordánsan fekszenek; Jutástól egész a t. sz. f. 646 m. magas Papodhegyig a fő-dolomit állandóan 20—25° NW dőlés között ingadozó rétegekkel folytonosságban terjeszkedik. Csak a Papod északi lejtőjén fekszik reá, hasonló hajlásban a dachsteini-mészkő. Abban az esetben, hogy ha a veszprémi felső márgacsoport a t. sz. f. 250 m. és a papodhegyi 600 m. magas dachsteini-mészkő kibukkanás közötti 9 km. távolságra 20°-ot veszünk átlagos rétegdőlésül és a fő-dolomitban megismétlődést nem tételezünk föl, számítással 3400 m., tehát csaknem 3 l/. 2 kilométernyi vastagságot nyerünk. Ezt alig lehet valóságul elfogadni, 1 amiért is a fődolomitban számos lépcsős vetődést kell elképzelnünk. Ferdén északnak hajló váltós hasadékokkal összetört és egymásra hajló rögös szerkezettel magyarázom a fő-dolomitnak Veszprém város környékbeli széles övét, nagynak látszó vastagságát és sivatagszerűségig száraz voltát. Miként az egész Balatonfelvidéken, úgy itt is összenyomás (98 a. ábra), nem pedig lazulás (98 b. ábra) következtében támadt tektonikai jelleget ismertem meg. 1 Az Alpokban is csak 800—1000 méter vastagságot számítanak az egész norikumra. Lethaea II. köt. 332. old.
