Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

424 Bazalttufa. Miként megelőzőleg kifejtettem, a balatonvidéki bazalt- és bazalttufa-vulkánosság pontos geologiai korát kizárólag csakis a pannoniai-pontusi idő középső és utolsó szakába (VITÁLIS I., BÖCKH J., HOFMANN K.), vagy pedig csak a levantéi időbe tenni (LŐRENTHEY I.), ezidőszerinti ismeretek alapján nem lehet. Megelőző tanulmányaim és érveléseim szerint már a pontusi idő legvégén is voltak bazaltkitörések és bazalt­tufa-szétömlések, amelyek vízi lerakodásokkal váltakoztak (Tihany, Fehring); a bazalt­kitörések nagyobbrészt azonban mégis az egész magyar medenczét kitöltő pannóniai nagy tónak eltűnése után a túladunai ősi szárazföldön ment végbe. Erupcziók még ekkor is, bárha elhalóban, történtek ; amikor az erózió és a defláczió völgyületeket és depressziókat vágott a pannoniai-pontusi rétegekből álló, közel 300 m. t. sz. feletti fennsíkba; amelyről nem tudjuk, hogy utólag emelkedett ebbe a magasságba, avagy mint az óczeánoktól elzárt önálló medenczében felemelkedő vízszínnek meg nem változott színlő magassága volt e fenti szám. A levanteikori tavi lerakodásoknak eddig nyomát nem leltük a túladunai dombvidékek magaslatain. Az eddigi levantei jellegű fosszilianyomokból legföljebb levanteikorú pata­kokat vagy folyókat sejtethetnek. Ha tehát ezekkel levantei korú szárazföldet fel­tételezünk a Balaton környékén, úgy a posztpontusi bazalttünemények egy részét is a levantei időbe sorozhatjuk. A nagy magyar Alföld és a szlavonországi levantei rétegek helyzetét, valamint a nagyatádi artézi kút fúrópróbáit figyelembe véve, bízvást állítom, hogy a pannoniai­pontusi és a levantei lerakodások között diszkordánczia van és a két képződmény ideje közt nagy beszakadások, a pannoniai-pontusi fennsík táblás összetöredezései folytak le. Minthogy a bazalterupcziók termékei mégis szorosabban kapcsolódnak a pannoniai-pontusi lerakodásokhoz, mint az ezek utáni szárazföldi és folyóbeli alaku­lásokhoz : ezért tárgyaltam a bazaltok geologiáját a pannoniai-pontusi rétegek leírása keretében, a megelőző fejezetben. Édesvízi mészkő és kovás forráslerakodások (gejzír termékek). A balatonvidéki édesvízi mészköveknek és kovás forrásmészköveknek hasonló áthidaló szerepük van a pontusi és a pleisztoczénkorú képződmények között, mint a bazaltoknak. Láttuk fenn, hogy a Balatonfelvidéken már a felsőwerfeni rétegek lemezes­dolomit és lemezes-mészkő alkotta fennsíkjain is számos helyen vannak likacsos, sejtes forrásmészkövek, amelyek kisebb-nagyobb foltokban ülnek a triaszkorú altalajon. 1 Lehetséges, hogy még a mediterrán korból származnak, amely időbe a Balaton­felvidék peneplainját abrázióból származottnak vélem. A Márkónál és a Nyirád vidékén talált mediterránkorú édesvízi mészkövek némi bizonyítékát adják e feltevésnek. A pannoniai-pontusi rétegek parti régióiban a Congeria ungula caprae-s padoktól a legmagasabb rétegekig édesvízi közbetelepedések vannak. Sőt Nagyvázsony vidékén a congeriás édesvízi mészkövek úgyszólván összefüggnek a pleisztoczénbeliekkel. 2 1 Lásd fenn a 66. oldalon. 2 VITÁLIS I. : A balatonvidéki bazaltok ; Geologiai stb. függelék. KORMOS T.: A mencshelyi édesvízi mészkő faunája 9. old.; Pal. függelék IV. köt. IX. közlemény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom