Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

425 VITÁLIS I.

1 hajlandó volt az édesvízi mészköveket vulkáni utóhatásoknak tekinteni ; ő még a tihanyi congeriás és melanopsisos mészkőlemezeket is a tihanyi gejziritekkel foglalta egybe. E fiatalabb édesvízi mészköveket gyakran bizonytalan helyzetük és áthidaló szerepüknél fogva hasonló megítélés alá kell venni, mint amilyenben a bazaltok részesültek. Fossziliák alapján azonban mégis több esetben sikerült az édesvízi mészköveket a pannoniai-pontusi és a pleisztoczénkorú lerakodások közé illeszteni. A pannoniai-pontusiakról előbb már bőven szóltam,

2 ezért most csak a pleisztoczénkorúakról tárgyalok. Vidékünkön a legfelsőbb pannoniai-pontusi rétegeken nagy kiterjedesben réteges édesvízi mészkő- vagy bazalttufa-telepek fekszenek. Mindakettő a legfelsőbb pannóniai rétegekkel kapcsolatos és egy-két helyen velük váltakozik. Tihany félszigetén a kolostor megett, a Nyársas-hegy és az Akasztódomb között levő lejáró magaslatán a pannóniai pontusi agyag, homokos márga, bazalttufaés mészkőlemezek váltakozásából felső pannoniai-pontusi kövületek kerültek elő.

3 E mészkőlemezekhez hasonlót találtam a Nagyvázsonyi fensíkon. a Vöröstó és Bamag közötti lapályon, ahol: Dreissensia Dobrei BRUS., Melanopsis sp., Helix sp. fajok héj maradványai vannak benne. Ez a congeriás mészkő följebb, megszakítás nélkül, megy át abba a meneshelyi édesvízi mészkőbe, amely KORMOS TIVADAR barátom vizsgálatai szerint a következő alsó pleisztoczénkorú faunát tartalmazza Zonitoides nitida M

ÜLL. Tachea hortensis M

ÜLL. Petasia bidens CHEMN. Pupilla ntuscorum L. Limnus stagnalis L. Spirodiscus corneus L. Girorbis cfr. spirorbis Z. „ septemgyratus ZGL. Tropidiscns umbilicatns MÜLL. Segmentina nitida MÜLL. Emmericia Lóczyi KORM. fíithynia sp. ind. fajokat. Tihany félszigetén a kolostor északi környékéről lerogyott vastag bazalttufapadok a vízszéli Potyogókő sziklán a kikötőépítés alkalmával jó feltárásokban voltak láthatók. KAÁLI NAGY DEZSŐ kir. főmérnök barátom hgyelemmel kísérte a feltárt rétegeket. Az erupcziós bazalttufára kemény kovás mészkő hallenyomattal következett, hozzá hasonló mészkőben van az a Corylites (?) levéllenyomat, amelyet TUZSON JÁNOS barátom leírt és lerajzolt,

5 erre kemény szögletes lapillis, aragonitos mészczementű és mészbreccsás bazalttufapadok fekszenek reá. Legfelül levelesen-palás édesvízi mészkő, bazalthamus agyagrétegekkel váltakozva, takarta a kolostor magaslatáról lerogyott Potyogókő nevű rögöt, amelynek helyén most a gőzös-kikötő ízléses épülete áll. A bazalthamus agyagrétegekkel váltakozó agyagos, meszes pala és agyag között egy Rhinoceros sp. csont- és fogmaradványait lelték a munkások (161. ábra a 326. oldalon). Azt gyanítom, hogy ez a meszes, bazalthamus agyag már az alsó pleisztoczénkorban rakodott le és kapcsolatban áll azokkal a leveles, agyagközös mész1 V

ITALIS I.: A balatonvidéki bazaltok 121. old.; Geologiai stb. függelék. s Lásd fenn a 373—380. oldalakon. 3 A balatonvidéki bazaltok 140—141. oldal; Geologiai függelék. 4 A Mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról, 9. oldal; Faleontologiai függelék. IV. köt. IX. közi. 5 A balatoni fosszilis fák monográfiája, 51. old.; Paleontologiai függelék IV. köt. I. közlemény.