Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
78 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 78 pillanthatni meg. LACZKÓ DEZSŐ barátom Soly mellett a fenyves erdőben szedett kövületmaradványokat a megyehegyi-dolomitból, melyek közül RENZ K. 1 és FRECH Spiriferina Mentzeli DUNK , és Myalina eduliformis SCHLOTH. mut. praecursor RENZ fajokat határoztak meg. A megyeheg} i-dolomitban nagyon ritka a kövület. Eddig csak a következőket ismerem belőle. Krinoidamaradványokon kívül: Spirigera trigonella SCHI.OTH. sp. Spiriferina Mentzeli DUNK. Rhynchonella sp. cfr. decurtata GIR. Rhynchonella trinodosi BITTN. Myophoria sp. int. Myalina eduliformis SCHLOTH., mut. praecursor FRECH Natica sp. indet. ex äff. stanensis PICHL. Balatonites balatonicns MOJS. Ptychites domatus MOJS. Amennyiben a recoaroi-mész sok helyen hiányzik, úgy látszik, hogy a Megyehegy brachiopodás és krinoideás dolomitja ezt a brachiopoda-zónát pótolja. A csopaki Kopaszhegy ajánlkozik e kérdés eldöntéséhez tüzetes keresgélés helyéül. BÖCKH J. 2 a megyehegyi-dolomit legfelsőbb részében Vörösberény és Litér között a Megyehegyen Balatonites balatonicns MOJS.-Í talált. Az akalii és Balatonudvari Murvamezőn, valamiHt a dörgicsei Nagyerdő Vászolyi határán a Nyelőke közelében gyroporellakkal teli darabokat találtam. Vörösberényen a 307 m. magas Megyehegyen (IV. tábla A. szelvénye) Aszófőnél, a 235 m. Vásárhegyen és a Vászolytól délre fekvő 349 m. magas Somostetőn vagy Keresztfa tetőn a megyehegyi-dolomit magasra emelkedik (VI. tábla C., D. és VII. tábla C., E. szelvényen); egyebütt a Balaton mellett a magasabb középtriasz vagy fő-dolomit koronázta hegyoldalakon ritkás erdőkkel fedett, vagy kopár területeket alkot. Aszófő, Örvényes, Balatonudvari és Dörgicse között (VI. tábla E. szelvénye és 55. ábra a 79. oldalon) pedig nagy kiterjedésű laposokon terül el, 30—50 m.-nyire a Balaton víztükre felett; ugyanitt azonban a Balatonfelvidék szőlőalján és erdőkkel borított lépcsőjén a Vásárhegyen, a Noszlophegyen, a Lázhegyen és a Somostetőn magasabbra is fölér. Északkelet felé a fehérvármegyei Iszkahegy tetején is magasabbra kerül. Vastagságát a csopaki és arácsi völgyben 198, 109, 100, az Iszkahegyen 200 m. vastagságúnak mértem vagy becsültem. Ezt a 100—200 m. között ingadozó vastagságát Akaiiig, Dörgicséig megtartja. Az Öskü körüli fennsíkon jóval kisebb a megyehegyi-dolomit vastagsága és délnyugat felé is ebben a vonalban mindinkább vékonyodik úgy, hogy Mencshely és Szentbékálla környékén vastagsága az 50 m. alatt marad. Egészben véve tehát délkeletről északnyugoti irányban a megyehegyi-dolomit megvékonyodik. 1 Lásd FRECH : Új kagylók és brachiopodák. 20 old. ; Palaeontologiai függelék. 2 Föld. Intézet Évkönyve II. köt. 49. (19.). 62. (32.) 82. (52.) oldal.
