Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 79 A tulaj donképeni kagylós -mész. A recoaroi brachiopodás mész = a Rhynchonella decurtata zónája és a reiflingi mész és márga — a Ceratites trinodosus zónája. A megyehegyi-dolomit vastagságához képest, a kagylós-mész legtöbb helyen nagyon vékony, ennek következtében nem is tűnik könnyen szembe, de meg azért sem, mert kőzeteinek márgás volta termőföldet ad, amelyen szőlőkertek, szántóföldek vannak. A decurtata-mész és még inkább a trinodosus-mész nyomait a fehérvármegyei Iszkahegy tetején a megyehegyi dolomit és a fő-dolomit érintkezésén mintegy 70 m. szélességben 35—40° hajlású sárga és szürke mészkövekben meglelém (43. ábra a 61. oldalon) PAPP KÁROLY pedig Csórnak baglyasalji szőlőiből hozott el egy mészkő­darabot. A következő hely délnyugat felé, ahol a recoaroi- és a trinodosus-meszet felfedezém, a Litér- és Daka-puszta közti országút Kenese felé eső magaslatán, az úttól délnyugatra van. Márgás mészkőben brachiopodákat és czefalopodákat leltem itt. Vörösberény határában a Romkúttól levezető völgy jobbján a Megyehegy keleti oldalán 27 lépés szélességében találtam a sárgásbarna trinodosus-meszet föltárva, tehát hajlását figyelembe véve mintegy 10—12 méter vastagsága lehet itt a szintnek, amelyet a Megyehegy gerinczén végig az almádi országúton keresztül a vörösberényi Malomvölgyig lehet követni és kövületnyomairól biztosan felismerni. Somostető 1 : 50000 1 : 55000 (1 : 2). tj felső campilli lemezes dolomit, tj felső campilli lemezes-mészkő, tf megyeliegyi-dolomit, tj' kagylós-mész, tj Tr. Reitzi rétegek, tj tridentinus-mészkő, tj" set. cassian—raibli rétegek, mj pannóniai rétegek, q" lösz. Édesvízi mészkő és lösztakaró alatt a megyehegyi kagylós-mész vonulat Szent­királyszabadja határában 4 km. hosszaságban a felsőörsi vármegyehatárig eltűnik; de azután úgyszólván megszakítás nélkül terjed a felsőörsi klasszikus szelvényen, a Forráshegyen át Vászolyig. Az Atyahegyet, a Csákányhegyet, a Péterhegyet, a Tamáshegyet, a Szákahegyet (IV. tábla C—E és V. tábla A, B szelvénye) — Lovas, Paloznak, Csopak, Arács és Balatonfüred határaiban — útba ejti és e hegyek tófelőli ormozatán keskeny lépcsőt ad, melynek márgás talajában szántóföldek és szőlők vannak. A Szákahegyen túl lenyúlik a Bocsár-dülő szőlőibe és az eddigi 30—40° NW. dőlésből szintes fekvésűvé válik. Aszófőnél vastagsága nagyon redukálódik. Az aszófői, örvényesi és balatonudvari területen össze-vissza van törve (VII. tábla C—E és 55. ábra szelvénye), majd ismét vízszintes helyzetbe kerül és váltó­sán összetört lapos boltozatba van hajtva. Örvényes és Barnag—Vöröstó között SE—NW. irányban több ízben kerül a felszínre (IX. tábla A—E szelvényei).

Next

/
Oldalképek
Tartalom