Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 73 Hidegkút és Tótvázsony körül ismét jól kifejlődött domszerű boltozat van, amelynek magvát Nagyhidegkút temploma előtt a permi vörös homokkő kicsiny kibukkan ása alkotja. Ebben a boltozatban a werfeni rétegeknek legmélyebb dolomitos szintje is képviselve van. Vámos, Hidegkút és Veszprémfajsz között, a két előbbi dombboltozat csapásszerinti tengelyétől kissé északra, egy harmadik boltozat látható; ennek alját a lemezes mészkő szolgáltatja, amelyen a közép-triász magasabb emeletei konkordánsan és a lemezes-mészkővel együtt összetöredezve nyugszanak. BÖCKH JÁNOS különös érdeme a litéri hasadék vagyis a Balaton-felvidék legjelentősebb csapásmenti váltóstörésének felismerése. Északkelet felé ezt Öskűig nyomoztam, de valószínűleg Várpalotán túl, a Baglyashegy alatt az Iszkahegyig, sőt talán MagyarAlmásig a Vértes alá terjed. A litéri váltós törés délnyugatnak megszakadás nélkül egyenes vonalban halad Szentkirályszabadján, a csopaki káptalani erdőn, Veszprémfajsz, Hidegkút erdőin keresztül az Evetes völgyig, amely Hidegkútról Balatonszőlös felé a Balatonhoz levezet. Innét Pécsely és Vászoly felett elmosódik egy rövid vonalra a törés, a mennyiben a raibli emelet felső márgaterületén, elfedett térszínen megy keresztül; de Mencshely előtt újra világosan jelentkezik és innét Gyulakesziig követhető. Vigánt és Gyulakeszi között ugyan a pannóniai emelet és bazalttufa takarja el a lemezes-mészkő vonulatát, azonban izolált felbukkanásai a Mencshelytől délre fekvő Zsellérbokrok nevű dűlőn, Vigánttól délre a Petendi erdőben, a monostorapáti és Szentbékálla-Mindszentkálla közötti útmagaslaton, a Sátorma és a Halyagos között is .megvannak. Azonkívül az eruptivus bazalttufába foglalt darabok világosan megjelölik a mélyebb altalajban való elterjedését. Ezen bosszú vonalban, kivéve a Pécsely és Vászoly közötti darabot, a lemezesmészkő mindenütt felbukkanik és majd meg-megismétlődve izoklinális helyzetben, majd keskenyre összenyomott boltozatban, majd szinklinálisba gyűrve az őt északon kisérő fődolomittal érintkezik. Több helyen forrásmészkő telérek, takarók és kis bazaltkúpok jelölik meg a hasadék helyzetét.