Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
IV. FEJEZET. A KÖZÉP-TRIÁSZ. A megyehegyi-dolomit, a recoaroi-mész vagy a Rhynchonella dccurtata zónája, a t r i n o d o s u s-m ész vagy a C. trinodosus szint zónája, a buchensteini rétegek vagy a Trachyceras Reitzi zónája és a wengeni rétegek az Arcestes subtridentinus-szal tartoznak a Balaton felvidéken ebbe a csoportba. BITTNER S.-nak szintezését 1 követve az anisusi és a ladini emeletbe sorozzuk ezeket. Az előbbiekhez képest ezen rétegek összesége nem nagy vastagságú. Petrografiai tekintetben a werfeni rétegekhez képest egynemű, csupán dolomitból és mészkőből álló képződmények, amelyekben a tűzkőves gumóknek is szerep jut. BÖCKH JÁNOS kitűnően jellemezte és paleontologiai leletek alapján pontosan színezte ezeket a rétegeket. 2 A kagylós-mész és a tridentinus-mészkő szolgáltatták BöCKH-nek a bakonyi közép-triasz legjobb kövülettermő helyeit. Ezeknek szträtigrafiai helyzetét ő szabatosan megállapította és ezzel megváltozhatatlan gerinczét szabta meg a közép-triász itteni elterjedéséről szóló ismereteknek. BÖCKH J. leírásait az ő nyomaiban járóknak csak igazolni és adatait követni lehet. Ilyen bővítésekkel szolgál ez a fejezet. Miután a lemezes-mészkövet FRECH 3 paleontologiai leletek alapján a werfeni rétegekhez kapcsolta, 4 a Balatonfelvidéken azzal a dolomittal kezdődik a kagylós-mész, amelyet BÖCKH JÁNOS a Vörösberény felett emelkedő Veszprém vármegyei Megyehegyről 1 Jahrbuch der k. k. Geol. R.-Anst. Bd. 44 (1894), 278. old. és Lethaea geognostica, Alp. Trias der med. Gebietes, 254—255. old. 2 BÖCKH J.: A Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész; M. kir. Földt. Int. Évkönyve. II. köt., 55—95. (25—65.) oldal. 3 Új kagylók és brachiopodák, 7. old., valamint Pótlék a czefalopodákhoz és kagylókhoz, 26. old.; Paleont. Függelék. 4 A lemezes-mészkő a Balatonfelvidéken elválaszthatatlanul összefügg a megyehegyi-dolomittal és azt hűségesen kiséri; BÖCKH JÁNOS tehát teljes joggal kezdette ezzel a kagylósmész rétegsorozatát. A Déli-Alpok gracilis rétegei az Északi-Alpok guttensteini és reichenhalli mészkövei azonos szintek a lemezes-mészkővel, vagy azzal szorosan egybefüggő komplexust alkotnak. BITTNER (Bakonyi triászlamellibranchiaták. 84 old.) a lemezes-mészkőből származó néhány heverő darabot, a melyek kövülettartalmát később FRECH Gervilleia modiola-nak (Új kagylók és brachiopodák 9. old.) határozta meg, a reichenhalli mészkővel hozott vonatkozásba. ARTHABER legújabb tanulmánya szerint (Letheogognostica. II. Teil. I. Die alpine Trias des medit. Gebietes 262—263. old.) faunájuk alapján úgy a gracilis-rétegek, valamint a reichenhalli meszek is a werfeni rétegekhez nagyon közel állanak.
