Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

62 Szentkirály szabadján a werfeni rétegek, a seisi rétegek felső rétegeitől (1 c) a lemezes mészkőig (4 a) nagyon megvékonyodnak, különösen az alsó campili palás agyag (2), a gasztropoda-oolith (2 c), a tirolites márgák(3e) és lemezes dolomit (4 g) nagyon redukálva vannak, helyet adva a Pseudomonotis Laczkói-i és Ps. Lóczyi-t tartalmazó homokkőnek és gervilleiás mészkőlapoknak (2b), amelyek a lemezes dolomitnak csaknem teljes kiékelődése mellett a lemezes mészkőbe úgyszólván közvetlenül átmennek. Gervilleiákkal sűrűn fedett mészkőlapok képviselik az átmenetnél a déli-alpokbeli werfeni rétegek ú. n. felső rőth lemezeit. A Szentkirályszabadjától Litér felé tartó úton BÖCKH JÁNOS régi gyűjtéséből a következő alakokat határoztam meg az ű. n. (felső) «rőth» lemezekből (3e): Gervilleia polyodouta CREDN. mut palaeotriadica FRECH » costata CREDN. exp or recta LEPS. » incurvata LEPS. » cf. modiola P'RECH » simplex SCHLOTH. Pseudomonotis aurita HAUER » hinnitidea BITTN. Pccten csopakensis FRECH » (Velopecten) reticulatus SCHLOTH.

1 Myophoria Turbo rectecostotas HAUER Natiria costata MÜNST. » cf. subtilistriata FRECH Tirolites cassianus QUENST. Dinar ites und us HAUER Meecoceras cf. caprilense MOJS. Stcgoceras (?) fogak. Felsőörsön a helység fölött, a völgyi kutak körül, a tirolites márgában jó fossziliákat lehet találni: Gervilleia exporrecta, G. cf. modiola, Pecten Csopakensis, P. Fuchsi HAUER (= venetiana HAUER), P. (Velopecten) reticulatus, Myoph. costata, Natiria costata, N. subtilistriata var. globulina FRECH, Turbonilla sp. és Dinarites nudus kerültek innét elő. A felsőörsi temetőben is gervilleiás felső rőth lapok hevernek. A középső campilli rétegek Lovastól Arácsig, sőt Balatonfüreden túl Aszófőig is sok jó feltárásban elég fossziliával tűnnek szembe. Legfőbb kövülettermőhelyül erről a vidékről mégis Csopakot említhetem. A helység belsejében a községháza alatt, az út melletti meredek bevágásban vannak a tirolites márgák és a felső rőth lemezekkel kitűnően feltárva; alattuk zöldesszürke agyagmárga, felettük a völgyszoros kezdetén dolomitlemezek, majd a lemezes-mészkő következik. Délnyugatra a községháza alatti feltárástól a KövES-féle szőlő kőbástyájából a zöldesszürke, agyagos márga is szolgáltatott kövületeket. Csopakról a következő fossziliajegyzéket adhatom: Gervilleia polyodouta CREDN. mut. palaeotriadica FRECH » exporrecta LEPS. » incurvata LEPS. Gervilleia costata CREDN. (mut. n.) » Meneghini BITTN. Pseudomonotis hinnitidea BITTN. mut. minor FRECH 1 A BÖCKH JÁNOS-tól gyűjtött gervilleiás kőlapok egyikén kétségtelenül felismerhető megtartásban van egy példány, a mely a GOLDFUSS : Petrefacta Germaniae LXXXIX. tábla, 2. ábra alatt közölt faj jellemvonásait viseli. Egy másik, jobban laposra nyomott példány pedig a FRECH-féle Pecten csopakensis-t képviseli. Ez utóbbi tehát, a melyet FRECH (Pótló jegyzetek a bakonyi triász czefalopodáihoz és kagylóihoz 4. old.) az alsó campili rétegekből származó anyagból új fajul felismert, a Pecten reticulatus-sza\ egyezni látszik, a mi FRECH legutolsó vélekedését (A werfeni rétegek vezérkövületei), t. i. hogy a Pecten csopakensis a Velopecten reticulatus SCHLOTH.-mai azonos faj lehet, igazolja.