Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 63 Pseudomonotis dubiosa BITTN. » cf. Telleri BITTN. » squamosa FRECH » Griesbach

i BITTN. » aurita HAUER » cf. Laczkói BILTN. Pecten Csopakensis FRECH » sp. Myophoria laevigata GOLDE. » praeorbicularis BITTN. » costata ZENK. » epigonus FRECH Anoplophora canalensis CAT. » fassaensis WisSAI. mut. Bittneri FRECH Turbo recte costatus HAUER » sp. Natiria costata MÜNST. Natiria semicostata MÜNST. » cf. subtilistriata FRECH Tirolites cassianus GN. » idrianus HAUER Dinarites cf. nudus HAUER » Dalmatinus HAUER » Muchianus HAUER Mucoceras cf. caprilense MAJS. Féregnyomok. Hyeroglifák. Entrochus. H i d e g k ú t o n, a falu alatt, a Balatonfüredre vezető gyalogösvény melletti vízmosásban a tirolites márgák és felső rőthlemezek szintén bőven tartalmaznak kövületeket: Gervilleia incurvata, G. pannonica, Natiria costata és Tirolites cassianus származik innét. Kékkúton a savanyúkút közelében, az országúttól északra eső szántóföldeken, a felső rőthlemezekben : Gervilleia cf. polyodonta var. palaeotriadica, G. cf. incurvata Pseudomonotis Telieri, Natiria costata, N. subtilistriata és Tirolites cassianus-t találtam. 4. Felső eampilli rétegek. Sejtes dolomit és lemezes-mészkő. 4. f) A filites márgák feletti sárga krinoidás mészkő az Iszk ah egyen, Felsőörsön, Csopakon, Hidegkúton bukkan elő; de jól meghatározható fosszilia nagyon ritkán akad benne. 4. g) Az üreges, sejtes, vékonypados lemezes-dolomit, BÖCKH JÁNOS vverfeni rétegeinek E csoportja, fossziliát nem adott. Erősen meszes, fehér, sárgás és szürkés dolomit; üregecskékkel teli, vékony csiszolatában kicsiny csigaátmetszetek látszanak. Minthogy az utak burkolásához könnyen termelhető kitűnő anyagot szolgáltat, nagyon sok helyen van murvabányákkal feltárva. Balatonfüred és Aszófő között az országút mellett több murvabánya van, ezek egyikét ábrázolja a 44. ábra. A Balatonfüredről Tótvázsonynak vezető út magaslatán Zánka és Köveskálla között szintén több helyen termelik belőle a murvát. Egyébként a felette következő lemezes mészkővel együtt az egész 80 km. hosszúságú werfeni rétegvonulatban csaknem minden keresztszelvényben fel lehet találni ezt a felső vverfeni likacsos dolomitot. 4. Ii) A következő szintet, a lemezes-mészkövek rétegcsoportját BÖCKH JÁNOS

1 a kagylós-mészhez számította. Minden egyéb helyen az Alpokban a guttensteini mészkő vagy a gracilis-rétegek hasonnemű kőzeteit szintén a kagylós-mészhez sorozzák.'

2 1 Lásd i. h. a 144. oldalon levő táblázatot. s Lethaea geognostica II. Teil. Mezozoicum. Band I. ARTHABER G. V

.: Die Alpine-Trias des Mediterrangebietes. 262 old.