Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma
61 elődomb nyergén túl zöld márga és mészkőlapok egymással váltakozva a tirolites szint (3e) kövületeit bőven adják. PAPP KÁROLY az elődombon is gyűjtötte ezeket, minélfogva e rétegek erős gyűröttségére lehet következtetni, a mit különben az elődomb egyik kis kifejtőjében is láthattam. Különösen a tirolites szint bővelkedik fossziliamaradványokkal. PAPP KÁROLY és az én gyűjtéseimen kívül nagy mennyiségben találtam a földtani intézet régi gyűjtései között is anyagot az Iszkahegyről. Ezt figyelembe véve a következőket sorolom fel innét: Lingula tenuissima BRONX Spirorbis valvata GOLDF. sp. Gervilleiapolyodonta CKEON. mut. palaeotriadica FRECH » costata CREDN. > exporrecta LEPS. » incurvata LEPS. » cf. modiola FRECH Pseudomonotis squamosa FRECH Telleri BITTN. » hinnititoidea BITTN. Pecten cf. reticulatus SCHLOTH. » Alberti GOLDF. (típusos példány) » Csopakensis FRECH Pecten sp. indet. discites GOLDF. mut. microtis BITTN. Myophoria laevigata GOLDF. » costata ZENK » praeorbicularis BITTN. Anoplophora canalensis CAT. Enantiostreon Gepidorum FRECH Turbo rectecostatus HAUER Natiria costata AIÜNST. subtilistriata FRECH var. globulina Tirolites cf. cassianus QUENST. Dinarites dalmatinus HAUER Meecoceras caprilense MOJS. NW Iszkahegy. Z»2 Iszkahegyi szőlők. Sárrét. SE 43. ábra. Átmetszet a fehérvármegyei Iszkahegytől a Sárrétig. 1 : 25000 (1 : 1). Ü I V seisi rétegek, t t"' alsó és közép campilli rétegek, t x" lemezes-dolomit, f/ lemezes-mészkő (felső campilli rétegek), tg v megyehegyi-dolomit, t f"' kagylós-mész (decurtata, trinodosus és Reitzi szintek nagyon redukáltan), t 3"' fő-dolomit, m t I V pannóniai rétegek, q" pleisztoczén kavics, a" mocsár-alluvium-tőzeg. A tirolites rétegeket (3e) sárga mészkőpadok fedik, amelyek keveset dolomitosak és krinoidák töredékei meg finom kagylóhéjak halmazából állnak; s régebben HAUER F. 1 a guttensteini mészkő ekvivalenseit látta benne. A legfelső mészmárgák és sárgás mészkőpadok (4/), amelyek az íszkahegyen csontmaradványokat (Stegoceras ?) is szolgáltattak, BÖCKH JÁNOS 8) csoportjának felelnek meg. További lelőhelyek, amelyek az intézet régi anyagának elég fossziliát szolgáltattak a következők : Gele mér puszta melléke a Veszprém—Hajmáskéri országúton, a Vörösberényi és az Almádi szőlők, L i t é r erdeje a Nyergeshegyen. Szentkirályszabadján a falu keleti végén, a BÖCKH J.-tól leírt termőhelyről, ahonnét ő csak hat alakot sorolt fel, 2 szintén megbővült a kövületek lajstroma. 1 Jahrb. d. k. k. Geol. R.-A. XVII. köt. Verhandl. 1G2. old. 8 Déli Bakony; Földt. Int. Évkönyve II. köt. 51. old.