Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről

587 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö végen, 1 Úrkúton' 2 és a villányi hegyvidék 3 két helyén: a Harsányi hegyen és Csarnotán fedeztettek fel, egymással hasonló telepedési körülmények közötti csontfelhalmozó­dások. Mindezeken a helyeken a csontokat tartalmazó tarka agyag, Városhídvégen és Ercsin pedig a kavics diszkordánsan nyugszik a régibb altalajon. Polgárdin, Úrkúton és a Villányi-hegységben a csonttelep a legutolsó nagy pannoniai-pontusi korú édesvízi tónak ottani vízszéle felett fekszik. Balta váron 180 m. tengerszín feletti magasságban, a tőlem legfelsőbb pannóniai rétegeknek tartott rétegekben lefelé kiéke­lődő mészkonkrécziós rozsdasárga homokban volt a PETHŐ GYULÁ-ÍÓI kiásott csonttelep. (Lásd a 193. ábrát a 3Ó8. oldalon.) Polgárdin a paleozoos mészkőnek barlangszerű üregeit 200 m. t. sz. f. magasságban kitöltő, felül zöldes, alul veres, kőtörmelékes agyagban rétegenként csoportosulva voltak a csontok. Úrkúton kréta- és eoczén­korú mészkőben 400 m. t. sz. feletti magasságban nyíló töbrök és a krétamészkőben rejtőzködő, kőfejtésközben feltárt üregekből kerültek elő különböző megtartásban levő csontmaradványok. A Villányi-hegységben 140 m. t. sz. f. magasságban függő­leges üregeket töltött ki, kemény, boluszos, veres vasasagyag, mészkövet és mész­czementtel vegyes csonttöredékeket foglalva magába. A kőfejtés kitermelte a kréta­és triaszkorú mészkövet és magánosan álló magas tornyokban hagyta vissza az üregek hasznavehetetlen törmelékét. Városhídvégen pedig egy keskeny kavicsmederben vannak a csontok; az ercsi lelet is ehhez hasonló helyzetben van. A lelőhelyek különböző tengerszín feletti magassága arra utal, hogy mindegyik hely már szárazföldön adott létet a csontlerakodásokra. Nagyon egyenetlen volt tehát már a térszín az eredetileg magasabban színlő pannoniai-pontusi rétegek meg­előző degradálása következtében, vagy pedig kéregmozgások hozták kisebb tenger­szín feletti magasságokba a baltavári, villányvidéki, városhídvégi és ercsi telepeket. A fajokban leggazdagabb polgárdi (39) és baltavári (13 faj) lelőhelyeken kívül az úrkúti (5), csarnotai (14) és beremendi (20), ercsi (1), városhídvégi (2), siófoki (4), zalaszentgróti (1), zalaegerszegi (1), kaposvári (1) csontleleteket említhetem fel ebben az összeállításban, mint határozottan szárazföldi lerakodásokból származókat. A leletek mindegyike más és más jellegű rétegben volt, sőt faunájuk is külön­böző, úgy hogy kétségtelen szoros időbeli azonosításuk még nem vihető keresztül. Nagyobb biztossággal csak a városhídvégi 4 és az ercsi 5 Elephas äntiquus (E. meridionalis) kavics kora van az együtt fekvő, puhatestű állatmaradványok révén megállapítva és alsó pleisztoczénkorú szintbe beillesztve. A bennünket geológiai szempontokból közelebbről érdeklő csontleletek száraz­földi eredeti telepekből származnak és az úgynevezett trácziai emeletből vagy a belvederei kavics szintjéből valók. 1 KADIŐ O. : A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai; Paleontológiái függelék IV. köt. XI. közlemény, 12. old. 2 KADIŐ O.: U. O. 12. old. és fent a 199. old. 107. ábra magyarázatában. 3 KORMOS T. : Canis (Cerdocyon) Petényii n. sp. és egyéb érdekes leletek Baranyamegyéből; Földt. int. Evk. XIX. köt. 153—155. old. Ifj. LÓCZY L. : A villányi és báni hegység geológiai viszonyai; Földt. Közi. XLII. köt. 1912. 680—681. old. 4 WEISS A. : A Balaton vidékének pleisztoczénkori csiga- és kagylófaunája; Paleont. függelék IV. köt., V. közi., 11. és 34—36. old. — KORMOS T.: A kavicsos domb pleisztoczénfaunája Város­hídvég közelében; Paleont. függ. IV. köt., VI. közi., 20—24. oldal. 5 HALAVÁTS GYULA: A budapestvidéki kavicsok kora; Földtani Közlöny XXVIII. köt. (1898), 294—295. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom