Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről
586 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö a legmagasabb halmok kavicsait is, amelyeket a mai Duna völgyén keresztül észak felől lefolyó időszakos torrens-vizek hordtak le. Én a Duna középfolyásának völgyét csak a felső pleisztoczén időben keletkezettnek hiszem, amikor a völgy síkja még a wieni városi terrasz lapján volt, amelynek megfelelnek az Elephas primigenius maradványokkal jellemzett, a dévény—pozsonyi, esztergomi, budapesti és az aldunai, kb. 80 m. magasságú terraszok. Nézetem szerint az Arsenal-terrasz a petronell-, hainburg-, pándorfalusi kavicssíkok, valamint a Budapest vidékiek is még nem a régi Duna árterén keletkeztek, hanem a keletkezésükkor még különálló wieni, kis- és nagy magyar alföldi medenczékbe a legközelebbi és az őket elválasztó hegyekről törmelékkúpokban torrensvizek szállították le száraz, félsivatagos klímában a kavicsot. A városhídvégi, ercsi kavicsok tartoznak ebbe a csoportba, koruk paleontologiai leletekkel még nincs kellően megvilágítva. A budapestvidéki kavicsok Mastodon arvernensis maradványai, a városhídvégi kavicsból származó Elephas antiqnus leletek különböző szintekre vagy hosszú időtartamra utalnak. A Zalavölgyben és a Rábamellék felső részén felismert két terrasszal hasonlíthatom össze a wieni városi terraszt és az Arsenal-terraszt. A Laaerberg-terrasz, a Schüttenberg, Königsberg és a Bánai-hegy kavicsait a rábamelléki kavicstakaróval egyeztetném. Sem a Laaerberg-terraszból, sem pedig a rábamelléki kavicstakaróból nem ismertünk eddig fosszilis állatmaradványokat. Az előbbiek idősebb volta csak magasabb helyzetükből következtethető. A Wieni-medencze déli sarkában a rohrbachi kavicskonglomerát a lassnitzi kavicstelepekkel együtt valószínűleg egyidős képződmény és a pannoniai-pontusi rétegek közé illesztendő. Grácz távolabbi környékén Mastodon longirostris és Dinotherium gigantemn-maradványok jelölik korukat, amelyek a budapest- és a keszthelyvidéki pannoniai-pontusi rétegekben is elég gyakran találtattak. A wienerneustadti Steinfeld nagy törmelékkúpja nekem még a Duna pleisztoczén terrasszánál is fiatalabbnak látszik. Azt sejtem, hogy ez a kavicslerakodás holoczénkorú és folytonosságban van azokkal a lerakodásokkal, amelyekkel a Duna síksága Wiennél, Budapesten, a Mura síkságán, Grácznál tetemes vastagságban feltölt attól az időtől kezdve, amióta az eróziós bázis a mondott helyeken emelkedőben van. A Balatonfenék és a túladunai völgyek holoczénkorú feltöltésével volna tehát a Steinfeld párvonalba helyezendő. A túladunai pontusi es posztpontusi korú csonttelepekről és szintezésükről. Túladunán több egymástól távoleső helyről vannak bőséges csontleleteink. A régibb időből hírnevessé vált baltavári 1 lelőhelyen és a Beremend mészkőbányáinak csonttal teli üregein 2 kívül újabban Polgárdin, 3 Fejér vármegyében, Városhíd1 SUESS E. : Die grossen Raubthierreste der österreichischen Tertiärablageiungen ; Sitzungsberichte der kais. Akad. der wiss., math, naturhist. Klasse. XLIII. Bd. I. Abth. 1861. pag. 37, STOLIC/.KA F.: Jahrb. des k. k. geol. Reichsanstalt. XIII. Bd., p. 13 és PETHŐ GY.: A baltavári harmadkori emlősmaradványokról; M. kir. földt. int. Évi jelentése 1884-ről, Földt. Közi. XV. köt. 273—283. old. Lásd még fent a 357—359. oldalon. 2 KUBINYI F. : PETÉNYI S. JÁNOS hátrahagyott munkái; kiadja a Magy. Tud. Akadémia, I. füzet. Pest, 1864. 37—42. old. 3 KORMOS TIVADAR : A polgárdi plioczén-csontlelet (Előzetes jelentés); Földt. Közi. XLI. köt. 48—64. oldal.